Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

hálózatunk fejlesztése, anyagunk minél teljesebb feltárása lényeges tennivalóink közé tartozik. A már említett hálózati központi katalóguson kívül meg kell valósítanunk a Keleti Könyvtárban az országos orientalisztikai központi nyilvántartást. Szükséges az is, hogy kódexeink, kézirataink, ősnyomtatványaink és mikrofilmjeink korszerű nyomtatott katalógusát kiadásra előkészítsük, és majd nyomtatásban megjelentessük. Lényeges, hogy olvasószolgálatunk — az eddigi úton járva — biztosítsa a könyvtár tudományos könyv- és periodika-anyagának még erőteljesebb kihasználását. Tájékoztató és bibliográfiai szolgálatunk munkáját — különösen az aktív figyelőszolgálat területén — fokoznunk kell. Raktáraink és dolgozóhelyiségeink lényeges fejlesztése nélkül sem olvasószolgálatunk, sem egyéb könyvtári célkitűzéseink nem érvényesíthetik hatásukat ; könyvállományunk megóvására (könyvkötés, restaurálás, könyvhigiénia elméleti és gyakorlati problémái) különféle — s véleményünk szerint halaszthatatlan — javaslatokkal kell fordulnunk hatóságainkhoz. Feladataink nélkülözhetetlenné teszik mikro- és fotólaboratóriumunk további fejlesztését, optikai másológépekkel és mikrokard-felvevőgéppel való ellátását. Általában anyagi-személyzeti gondjaink megoldása nélkül nem tudunk eleget tenni célkitűzéseinknek és funkcióink színvonalas ellátásának. M int önálló tudományos intézet is csak abban az esetben leszünk képesek szándékainknak, akadémiai helyzetünknek, tudományos munkatársaink képességének megfelelő eredményeket felmutatni, ha a gyakorlati munkák a tudományos tervvel helyes egyensúlyba kerülhetnek. Feladataink tehát bőven vannak. Hagyományaink és célkitűzéseink egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy az akadémiai tudományos munka egyre biztosabb, egyre színvonalasabb könyvtári bázisává fejlődjünk a második ötéves terv folyamán. Sz. NÉMETH MÁRIA JENŐ BERLÁSZ - MÁRIA SZ. NÉMETII : LA BIBLIOTHÉQUE DE L'ACADÉM IIONGROLSE DES SCIENCES ( Abrégc hiatorique á l'oecasion du 130

f anniversaire de sa jondation) Los fondements dc la Bibliothéque de l'Académio furent posés par lo comte Josepli TELEKI, premier président de 1'Aoadémie, loraqu'en 1826 il fit don á l'Aeadémic do sa oolleetion privóe do 30 000 volumes. Co noblo gesto était suivi par d'autres méeénos, do sorté que les donations devinrent aussitöt la souroo principale de l'agrandissement de la Bibliothéque. Mais co facteur seul n'aurait pu suffir & la création d'une grandé bibliothéque scientifiquc eapablo do satisfaire aux oxigeances variablos selon les cpoques. II a fallu aussi pourvoir á l'aoquisition réguliérc des livros et dos périodiqucs réeomment parus. L'aoquisition des ouvruges hongrois a été garantio par la íoi du depót légal, promulguée on 1836. Quant ti l'acquisition des livres étrangers, elle était assurée par des achats et surtout par dos relations d'échangc établios á partir do 1831 entre l'Académio Hongroise et les Ácadéinies et Instituts scientifiquos étrangers. La Bibliothéque, installée dans des locaux provisoires, ouvrit d'abord ses portos aux membres de l'Académio seulement. En 1867, elle re§ut, dans lo palais de l'Académie, son omplueement actuel, et, dcvint. en merne temps accessible au grand public. Lo nombre des volumes qu'ello possédait alors était d'environ 60 000. Les magasins furent construits avec des rayonnagos en bois richement dócorés sur lesquels les livres furent disposés en ordre systématique. Aussi y eut-il deux catalogues : l'un systématique, l'autro alpliabétiquo et topographiquo. Des l'origine, la Bibliothéque renfermait — á cöté des livros modernes — de riolies oollections de manuserits, d incunablos et de hungariea aneions. Dans 29