Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

periodikaanyag őket illető részét, folyamatosan szétosztja köztük a központi könyvtár állományából kikerülő duplumokat, és rendszeresen részesíti őket a cserében érkezett anyagából is. Mikrofilmtárunk megalakulásától, 1953-tól kezdve szintén lát el központi feladatokat. Saját anyagunk és külföldről kölcsönzött művek filmjeinek elkészítésével segíti az intézeteket amellett, hogy most már az ASL1B útján külföldi mikrofilmeket is szerez be számukra. 1954-ben az Akadémia elnöke a csere központosítását rendelte el. Ennek az a lényege, hogy a központi könyvtár látja el az akadémiai Actá-k és kiadványok cseréjét, a kutatóintézetek pedig csak saját kiadványaikkal cserélhetnek önállóan. Amennyiben egyes esetekben mégis szükségessé válik, hogy kutatóintézet Actá-val vagy akadémiai kiadvánnyal cseréljen, ehhez a központi könyvtár hozzájárulása szükséges. így egyrészt biztosíttatott a koordináció, másrészt a rég kialakult cserekapcsolatok zavartalansága. Hálózati munkánk továbbfejlesztésének tervét a könyvtárak helyzetének felmérése utá,n a múlt évben kidolgoztuk és az idei évtől kezdve a könyvtári törvény segítségére támaszkodva meg is valósítjuk. Nagyobb feladatok — pl. a központi katalogizálás — végzésére létszámunk és körülményeink miatt még nem vállalkozhatunk, de a rendszeres módszertani segítségnyújtás megszervezését vagy a központi katalógus felállítását előkészítő hálózati jegyzék kiadását már tervbe vettük. Az Akadémiai Könyvtár saját tudományos munkásságával — mindenekelőtt a könyvtártudomány művelésével — az önálló tudományos intézet funkcióit is betölti. Ez igen sok akadály leküzdése árán s még így is csak részben valósulhatott meg. Gyakorlati feladataink tömege, több évtizedes elmaradásunk pótlása, a modern nagykönyvtár kötelező funkcióinak gyakorlása elvonja tudományos munkatársainkat az alkotó munkától. Nem állunk egyedül e problémánkkal, de talán súlyosabban éreztük e kérdések megoldatlanságát akadémiai helyzetünkből következő tudományos feladatainknál fogva. Ennek ellenére egyes kutatási területeken történt előrehaladás. Elkészült az orosz—magyar könyvészeti szótár,

7 nyomtatás alatt van a KAUFMASNgyűjtemény 422. sz. kódexének a szakkörökben világszerte érdeklődéssel várt facsimile-kiadása. Emellett több területen értékesnek mondható anyaggyűjtő munka is folyt, melynek eredményeként megindult a feldolgozó munka is (az Akadémiai Könyvtár történetének első fejezete, ARANY János főtitkári működésének a könyvtárral kapcsolatos része, a mikrofilmre és a mikrokönyvtárra vonatkozó ismeretek). A Magyar Könyvszemlét tudományos dolgozóink egyre nagyobb számban keresik fel cikkeikkel, közleményeikkel. Szakbibliográfiai tevékenységünk egy részét beépítettük tájékoztató és bibliográfiai osztályunk munkájába (akadémiai vonatkozású bibliográfiák, atomenergia békés felhasználásának bibliográfiája), másik szektorát pedig — a magyar könyvtártudomány bibliográfiájának összeállítását — szintén munkatervünkbe iktatva, de munkaközösségi alapon folytatjuk. Kutatónapok megadásával egyéb tudományok (irodalomtörténet, nyelvtudomány, klasszika-filológia, történettudomány, archeológia, turkológia, fizika) művelésére is nyújtottunk lehetőséget. Akadémiai helyzetünk ezen a területen szintén többre kötelezett bennünket, mint társkönyvtárainkat. 7 MORAVEK Endre akadémiai prémiumban részesített munkája. 27