Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

Könyvtárunk munkáját, működésének feltételeit és fejlődésének ütemét az elhelyezési és raktárviszonyok döntő mértékben befolyásolták, sőt sokszor alapvetően határozták meg. Ezek az elmúlt években kedvezőtlenül alakult tényezők a könyvtár fejlődésében károsan és gátlóan hatottak. 1950-ben, amikor az ostrom alatt megrongálódott akadémiai palota modernizálása, restaurálása és belső átépitése erős iramban indult meg, a könyvtár elhelyezési körülményei — az addig folyt átalakítási munkák ellenére is — igen kedvezőtlenek voltak. Ezért szükségessé vált az Akadémia épületének átalakítása keretében a könyv tár helyiségeinek további újjáépítése is. Az épület adottságait figyelembevevő és a könyvtári célokat is lehetőség szerint kielégítő terv elkészítése alapján indult meg az építkezés, melynek során elkészültek a különgyűjtemények ízléses és célszerű termei, a könyvtárosok munkahelyei és a 167 000 kötetet befogadó raktár.

8 Az elmúlt öt év alatt azonban igen sok nehézséggel kellett a helyhiány és az ezt még súlyosbító építkezések következtében a könyvtár dolgozóinak megküzdeniök. Sok súlyos rendezési munka elvégzése — állományrészek összecsomagolása, ide-oda költöztetése, raktárrészlegek teljes átrakása — vált szükségessé egyrészt az átépítésre kerülő helyiségek kiürítése, másrészt a beérkezett új anyag elhelyezése érdekében. 1953-ban pl. csak 7591 polcméternyi könyv átrakásával lehetett a könyvtár működését biztosítani. .Még ma is kettes, sőt hármas sorokban vagyunk kénytelenek raktározni az emelet magasságú, régi divatú fapolcokon anyagunk egy részét. A megfelelő dolgozóhelyiségek biztosítása még a mai napig sem sikerült mindenütt. E bajok egy része kétségkívül átmeneti, de nagyobb távlatban fel kell vetni önálló akadémiai könyvtári palota építésének a gondolatát. Sok évtizedes elhanyagolás és a vázolt raktározási nehézségek miatt régi könyveink, különösen az ősnyomtatványok igen rossz állapotba kerültek, és a teljes tönkremenés veszélyének voltak kitéve. Ezt a folyamatot 1955-ben sikerült megállítani, 50 000 Ft felhasználásával 66 ősnyomtatvány restaurálását, penészkezelését, tisztítását, kisebb javítását lehetett elvégezni. Ez a munka tanácsadók bevonásával, az ide vonatkozó tudományos irodalom felhasználásával, jó szakemberek közreműködésével ment végbe. Természetesen több éven át további összegeket kell biztosítani a restaurálások folytatására, s fel kell vetni az Akadémiai Könyvtár önálló restauráló műhelye és könyvhigiéniai laboratóriuma megszervezésének szükségességét is. A könyvtár fejlődését és mai munkáját tanulmányozva, a további tennivalók egész sokasága bontakozik ki előttünk. Elegendő utalni arra, hogy az akadémiai kutatómunka támogatása további, még nagyobb erőfeszítéseket követel tőlünk. Erőteljesebben kell az Akadémia célkitűzéseivel lépést tartanunk ; szükséges, hogy eddigi gyakorlatunk alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére és a Minisztertanács határozatára támaszkodva hálózati munkánkat kiszélesítsük, és létrehozzuk az akadémiai hálózat központi katalógusait. Gyarapítási munkánkat is egyre erőteljesebben a fenti szempontokhoz kell igazítani. Nemzetközi cserénket szélesedő külpolitikai kapcsolatainknak megfelelően kell továbbépítenünk olyan módon, hogy egyúttal biztos alapot nyújtson az akadémiai kutatás színvonalas támogatására. Különösen fontos különgyűjteményeink fejlesztése, köztük is elsősorban a Keleti Könyvtár és a mikrokönyvtár további megerősítése. Katalógus8 Ennek beáll ványozása most van folyamatban. 30