Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)
hatta a könyvtárat, az akadémikusok a délutáni időt is igénybe vehették. 3" Új rend alakult ki a könyvtár és az Akadémia közötti viszonyban is. A legfontosabb változás ebben a vonatkozásban a rendszeres könyvtári ellátmány biztosítása volt. 3 1 1865 után a könyvtári költségek állandó tételként szerepeltek az Akadémia költségvetésében. Az évi költségkeret — nem tekintve azt a 15 000 forintos egyszeri államsegélyt, amelyet az elnökség 1864-ben szerzett a nyilvános könyvtárrá való átalakulás előmozdítására 3 2 — 1865-től kezdve néhány évig 1000 forint volt, 1869-től pedig — a kormány által biztosított állandó államsegéllyel — 5000 forintra emelkedett, s ezen a szinten maradt a 90-es évekig. 3 3 — A másik fontos rendezés a könyvtárvezetést az Akadémia részéről támogató és ellenőrző szaktestületnek (az ún. állandó könyvtári bizottságnak) 1865-ben történt létrehozása volt. Ez tett javaslatot a könyvtárat érintő minden lényeges (kezelési, rendezési, gyarapítási, feldolgozási) kérdésben az Akadémia vezető szerveinek. 3 4 Az adott új keretben és szabályozottságban megindult könyvtári élet 1914-ig, az első világháború kitöréséig folytonosan felfelé ívelő fejlődésben volt, bár a századfordulótól kezdve éppen a nagyarányú gyarapodás következtében már súlyos válságtünetek (hely- és személyzeti kérdés) is megfigyelhetők. A fejlődést mind a beszerzés és feldolgozás, mind a raktározás és használat területén beszédes statisztikai adatok bizonyítják. Az évi gyarapodás 1885-ig 1500 egység körül mozgott, 1897-ig 2300-ra emelkedett, ettől kezdve 1914-ig pedig minden évben elérte a 10 000-et. A könyvtár tehát a szóbanforgó, csaknem félszázadra terjedő időszakban (1865—1914) mintegy 230 000 művel gyarapodott, ami — a folyóiratoknak, különböző periodikáknak és egyéb füzetes anyagnak kötetekbe foglalásával — kb. 160 000 kötetet tett ki. Vagyis az összállomány, figyelembevéve az első időszak (1831—1864) 60 000-nvi állományát is, 220 000 kötet körül lehetett. 3 5 A beszerzés forrásai — bőségi sorrendben — kötelespéldány-szolgáltatás, külföldi csere, külföldi vétel, illetve előfizetés és ajándék. Ezek aránya abszolút átlagszámokban : 3 6 1865—1885-ig 500 : 400 : 350 : 250 egység 1886—1897-ig 850 : 700 : 350 : 300 1898—1914-ig 8500 : 850 : 450 : 200 A nagyobb könyvgyűjtemények ajándékozása ebben az időszakban már ritkábbá vált ; jelentékenyebb csak alig egy-kettő akadt, az 1200 kötetes PunszKY-féle archeológiai gyűjtemény, az 1600 kötetes HADIK Gusztávkönyvtár, a WALDSTEIN-féle gyűjtemény, a SZILÁGYI Dániel-féle orientalisz3 0 M. Tud. Akad. Almanach 1876-ra. 240-422. 1. 3 1 Az eddigi állapotra 1. Ig. 1850—65. Költségvetések. 3 2 KGy. 1864. máro. 14. 3 3 KGy. 1869. jan. 9. — Ettől kezdve 1. az Akad. Ért.-ben évente közölt akadémiai költségvetési táblázatokat. 3 4 AL 1382/1865. 3 5 A számadatokat évről évre közlik az Akad. Ért.-ben közzétett könyvtári jelentések. 3 6 Uo. 8
