Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)
tikai könyvtár, valamint a SISKOVICS-, REINER- és KATONA Lajos-féle gyűjtemény. 3 7 A kötelespéldányok megtízszereződése 1898-tól fogva az előző évi új kötelespéldány-törvénnyel áll összefüggésben, amely a korábbi hézagos, hanyag nyomdai beszolgáltatást szigorúan megrendszabályozta. — A külföldi csere fokozatosan, de mégis számottevően fejlődött : 1865-ben közel 100, 1880-ban mintegy 150, 1890-ben több mint 160, 1900-ban több mint 190 és 1910-ben több mint 230 akadémiával és tudományos intézettel folyt a kiadványok kicserélése. A vétel 1898 utáni fokozódását a költségvetési keretnek előbb 5000 forintról 6500 forintra (= 13 000 koronára), majd 18 000 koronára való emelése, továbbá ennek 1901-től újabb évi 2000 koronás állami dotációval való megtoldása tette lehetővé. 3 8 Ezzel a jelentős mértékű gyarapodással párhuzamosan megfelelő ütemben haladt a feldolgozás. A régi és új anyag rendezése, felállítása és katalogizálása szakcsoportok szerint történt. A használat érdekeihez igazodó sorrend szerint, minden évben 2—3 szakot képeztek és katalogizáltak az 1863-ban készült, de később lényegesen módosított, teljességében 54 szakcsoportból álló új szakrendszer keretében. A háromtagú könyvtáros gárda (főkönyvtárnok és két alkönyvtárnok) időnként 2—3 írnok bevonásával évente átlag 2000 művet tudott feldolgozni. Feladatuk a gyarapodási (ún. járulék ) napló vezetésén kívül előbb kétféle (helyrajzi és szak-), utóbb 1888-tól háromféle (helyrajzi, szak- és általános) katalógus készítésében állt. 1865-től 1898-ig 58 000 műről készült címfelvétel. A helyrajzi katalógus fólió alakú kötetekből állt, az általános és a szakkatalógus negyedrét alakú cédulákból. A szakkatalógus (amely egy-egy szak anyagát a szerzők betűrendjében tartalmazta) a közönség katalógusa volt. Az általános katalógus csak a könyvtárosoknak állt rendelkezésükre. 3 9 A könyvtár legjelentősebb gyűjteményeiről (a folyóiratokról és periodikákról, a diplomatáriumokról és incunabulumokról) a századforduló körül nyomtatott tájékoztatók is megjelentek. 4 0 Az évtizedeken át kiegyensúlyozott feldolgozás, az 1897. évi kötelespéldány-törvény nyomán hirtelen felszökött gyarapodás miatt, komoly válságba került. A háromtagú tisztviselői kar nem tudott megbirkózni a megnövekedett feladatokkal; a feldolgozási átlag 1905-ig megmaradt a régi 2000-es szinten, s csak a világháború előtti utolsó tíz évben (alkalmi munkaerők fokozott bekapcsolásával) emelkedett 2900-ra. Ez annyit jelentett, hogy a korszak utolsó másfél évtizedében rengeteg feldolgozatlan anyag gyűlt fel a raktárakban. 4 1 A feldolgozásnak fontos eredménye volt ez időszakban a különgyűjtemény jellegű kézirattár elrendezése, felállítása és katalogizálása. Ezt a munkát még RÓMER Flóris (1861—1869-ig kézirattáros) indította meg, majd az ő nyomán folytatta 1876—1891 végéig JAKAB Elek akadémikus történettudós 3 7 DIVALD Kornél : A ISI agyai' Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei. Bp., 1917. 90-98. 1. 3 8 Vö. Évi könyvtári jelentésekkel az Akad. Ért.-ben 1865-1913. 3 9 Évi könyvtári jelentések az Akad. Ért.-ben. — Mindhárom katalógus még ma is megvan, sőt használatban van. 4 0 JAKAB Elek : A M. T. Akadémia Kézirat-tárának ismertetése. Bp., 1892. HELLEIÍRANT Árpád : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában levő ősnyomtatványoknak jegyzéke. Bp., 1880. ÍIEELEBRANT Árpád: Diplomatáriumok és monamenták a M. Tud. Akadémia Könyvtárában. Bp., 1909. Folyóiratok és időszakos kiadványok a M. T. Akadémia Kömivtáráhan. Bp., 1906. Katona Lajos könyvtárának címjegyzéke. Bp., 1911. 4 1 Könyvtári jelentések 1898-1913. 9
