Fráter Jánosné: Az Akadémia Könyvtár iratai : 1831–1949 (A MTAK kézirattárának katalógusai 14., 1984)

Bevezetés

Bevezetés E munkával az Akadémiai Könyvtár történetére vonatkozó kéziratos források gyűjteményét adjuk közre. A kötetben szereplő anyag a Könyvtár Kézirattárában található, különböző eredetű és elrendezésű, de valamennyi a Könyvtár működésével kapcsolatos. A rendezés során igyekeztünk tiszteletben tartani a történetiség szempontját; az anyagot lehetőleg eredeti elhelyezésében, az összefüggéseket megőrizve rendeztük, és egyúttal arra is törekedtünk, hogy az iratok tárgyára utalva segítsük egy jövendő könyvtártörténet megírását. Az iratok keletkezését, tartalmát és ügyviteli rendjét tekintve a gyűjteményt két fő részre osztottuk. Az első rész, A könyvtári iratok gyűjteménye

, lényegében a Könyvtár működésének hivatali és adminisztrációs iratait tartalmazza. Ez az anyagrész a Kézirattár állományában a K 801-940 jelzet alatt található meg. A második rész, A Kézirattár egy

éb könyvtári irata

i, azokból a dokumentumokból tevődik össze, amelyek a könyvtárra vonatkozóan a Régi Akadémiai Levéltárban (RAL) és a Kézirattár régi szakjaiban, illetve numerus currens rendben felállított anyagában találhatók. Az első részben levő iratok legnagyobb és legfontosabb hányada a Könyvtár működése: ügyvitel, szervezés, beszerzés, könyvtárhasználat stb. kapcsán keletkezett, amely forma szerint két csoportra osztható. Az első csoportba tartoznak a Könyvtárnak az Akadémiával, — mai szóhasználattal élve — mint főhatósággal: elsősorban a főtitkárral, az elnökkel kialakított kapcsolata során létrejött iratok, továbbá a kívülálló személyekkel, intézményekkel, testületekkel, hatóságokkal kapcsolatos levelek, jelentések, tervezetek, feljegyzések és egyéb ügyekkel összefüggő hivatalos irato

k. A második csoportba tartoznak a vegyes iratok

. Ide soroltuk az utólagosan előkerült, eredetileg iktatatlan könyvtári iratokat, számlákat, katalógustöredékeket és egyéb iratokat, valamint a kötetes kéziratokat, régi katalógusokat, gyarapodási-, növedéki-, kölcsönzési-, olvasói naplókat, kimutatásokat stb. A hivatalos iratoknak az 1831-1875 közötti időszakban nem volt semmiféle iktatőkönyve, kialakult belső rendszere. 1876-1895 között "Könyvtári Napló"-t vezettek. E naplóba jegyezték be — többszöri, nagy időkihagyással — a könyvtári munkát