Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 87 hasonlóan a biometriához, ökonometriához vagy pszichometriához. Ezt először Ranganathan javasolta 1946-ban, mert a könyvtárakkal kapcsolatban sokszor kerülnek elő nagy számok. Az 1920-as években a hasonlójellegű kutatásokat «statisztikai bibliográfia» néven emlegették. Annak ellenére, hogy a librametria fogalmát elég jól definiálták, sosem vált igazán népszerűvé és elterjedtté. Hogy miért? Talán azért, mert nem végeztek kutatásokat ezen a területen? Vagy talán azért, mert a fogalom ismeretlen maradt a többi szakterület művelői előtt? Brookes például világosan elmondta a 2. lnformetriai Konferencián Kanadában, 1989-ben: „ha már idejében ismertem volna Ranganathan elnevezését, a librametria kifejezést alkalmaztam volna a könyvtártudományra és a bibliometria kifejezést az információtudományra. De ekkor már késő volt. A könyvtárosoknak is megtetszett a bibliometria elnevezés." Pritchard 1969-ben a bibliometria kifejezést az olyan vizsgálatok megnevezésére alkalmazta, „melyek az írott kommunikáció kvantifikálását próbálják meg elvégezni." A 60-as években, különösen Kelet-Európában, a tudománymetria kifejezést alkalmazták az «információs folyamatok mérésére». Emellett az infomatika kifejezését használták a «dokumentációs és információkezelő tevékenységekre». Nyilvánvaló, hogy nem lehetett túl nagy különbség a Nyugat bibliometriája és a Kelet tudománymetriája között. Egy másik kutatás során a nyugat-német Nacke az informetria kifejezést javasolta 1979-ben. Rajan az új-delhi INSDOC intézetből megváltoztatta az informetria céljait, és arra törekedett, hogy megbízható adatokat szolgáltassanak a kutatáshoz és fejlesztéshez, a tudománypolitika kidolgozásához és tervezéséhez, valamit az intézetek, projektek, kutatási programok és tevékenység méréséhez. Koncepciók kifejlesztését és felismerését is fontos kérdésnek tartotta. Brookes 1989-ben rámutatott arra, hogy az informetria definíciója a legtágabb és legalaposabb a három metria közül, melyekkel foglalkozunk. 1985-ben, egy rövid közleményben Az informetria és bibliometria összehasonlítása: áttekintés és jövő címmel azt állítottam, hogy az informetria olyan szakterület, amely az információ áramlását és viselkedését vizsgálja, méri, és mennyiségi összefüggéseket állapít meg. Egy olyan tudományterület, ahol folyamatosan fejlesztik az információ hatásának mérését. A bibliometriát az informetria szinonimájaként is használhatjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy itt a fő célkitűzés az információ mennyiségi jellegének vizsgálata. Attól függetlenül, hogy területünket librametriának, tudománymetriának, bibliometriának, vagy éppen informetriának nevezzük, a legtöbb esetben a következő témákkal foglalkozunk: - A könyvtár- és információtudomány mennyiségi aspektusai, különös tekintettel a használati és felhasználói vizsgálatokra. - A könyvek használatára vonatkozó mennyiségi vizsgálatok: beszerzés, a dokumentumok koreloszlása stb. - Kölcsönzési vizsgálatok. - Hivatkozási vizsgálatok és elemzések (impakt faktor és más mérőszámok). - A folyóiratok termékenysége (lefedettség, használat, idézettség Stb. szerint).