Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
88 I. K. RAVICHANDRA RAO - A szerzők termékenysége. - Elavulási és növekedési vizsgálatok. - A tudomány mennyiségi elemzései (tudományos mutatószámok: ország, nyelv, témakör stb. szerint). - A különböző tudományágak közötti kapcsolatok felderítése. - A tudományos kutatás értékelése (intézetek, személyek, országok stb. szerint). A különböző terminológiák használata talán azért terjedt el, mert hiányos a kommunikáció a szakterületünkön, és ez különösen így volt, míg nem kezdtük el kutatásaink eredményeit közzétenni az ismert folyóiratokban. A kommunikáció hiányossága talán azért lehetséges, mert szakterületünknek nincsen egy egységes «Hírlevele» (amelyet leginkább egy olyan társaságnak kellene megjelentetni, amelyik az informetriával és a tudománymetriával foglalkozik), de az is lehet, hogy ezt a hiányt a nyelvi akadályok okozták. A témakört leíró egyetlen kifejezés elfogadása és az egységes célkitűzések megtalálása minden tudós számára elengedhetetlen, hiszen másképpen nem igazán lehetne a területről említést tenni a könyvtár- és információtudománnyal vagy más hasonló területekkel foglalkozó egyetemi kurzusok jegyzeteiben. A különböző ösztöndíjak megpályázása is rengeteg nehézségbe ütközik. Az egységesítés a kutatócsoportok azonosítását is elősegítené, különösen nemzetközi és nemzeti szinten. Elérkezett az idő a bibliometrikusok, informetrikusok és tudománymetrikusok számára, hogy összeüljenek, és eredményes eszmecseréiken keresztül elősegítsék a könyvtár- és információtudomány területén végzett mennyiségi kutatómunkát, amibe beletartoznak a tudománnyal általánosan foglalkozó, valamint a tudománypolitikával, tudományos programokkal és tudományos adminisztrációval foglalkozó menynyiségi vizsgálatok is. G&S szerint a válság okai a következők: - a területet összefogó személyiségek hiánya, - a bibliometria fogyasztói: a különböző célcsoportok, - a Lotka- és Bradford-törvények korlátozott alkalmazhatósága (G&S szerint ezek a törvények „nem számoltak a különböző tényezők által befolyásolt társadalmi folyamatok dinamikájával és flexibilitásával"), - a bibliográfiai adatok magas ára, - az adatok tulajdonosainak publikációs és terjesztési politikája, amely korlátozza a bibliometriai kutatásokat, - a kutatás helytelen felhasználása, - a kelet-európai politikai rendszer összeomlása. A problémák némelyike teljesen természetes, míg másoknak nem kellene komoly gondot jelentenie az informetriai kutatásokban. Mindazonáltal, a problémák leküzdésére a szerzők a következőket javasolják: - legalább minimális egyetértésre kell jutni az elmélettel és a terminológiával kapcsolatban,
