Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Cornelius le Pair Egyetértek Glänzel és Schoepflin aggályaival. Tudom azt is, hogy sokan egyetértenek velem azok közül, akik régóta ezen a területen dolgoznak. Amikor egy kissé optimistább kedvemben vagyok, akkor a dolgok állását nem látom olyan lehangolónak, ahogy azt G&S teszi. Először is sok más olyan tudományág van, ahol a területünkhöz hasonló helyzet uralkodik. Vegyük például a közgazdaságot. Ez a tudományág sok éve létezik és senki sem hiszi, hogy a közeljövőben el fog tűnni. Számos olyan kiváló közgazdász van, aki nagyban hozzájárult az emberek, csoportok, nemzetek vagy éppen a «világ-falu» gazdasági viselkedéséről alkotott képünk fejlődéséhez. Ezek az emberek kollégáik megbecsülésének örvendenek, és számos gondolatuk részévé vált a közgondolkozásnak is. Másrészről, másodrangú közgazdászok, a gazdaságpolitika kialakításáért felelős személyek, bankárok, üzleti mogulok és mások gyakran tesznek olyan kijelentéseket a gazdaságról, melyeket bár gyakran ismételnek és idéznek, de élesen eltérnek az elfogadott közgazdasági elméletektől, esetleg a tényektől is. 1985-86-ban «első osztályú» közgazdászoktól gyűjtöttem össze körülbelül hetven előrejelzést a kamatlábak jövőbeni alakulásáról. Összehasonlítva ezeket a hat hónappal, illetve egy évvel későbbi valós adatokkal, azt tapasztaltam, hogy ezeknek az előrejelzéseknek a megbízhatósága a nullával volt egyenlő. Ennek dacára senki sem hiszi azt, hogy a közgazdaságtudomány krízishelyzetben lenne. Gyakran olyan kérdésekre kell megfelelni, amelyek megválaszolásához a meglévő adatok pontatlanok és az elméleti bázis hiányos. Természetesen ilyen esetekben biztos választ lehetetlen szolgáltatni. Ennek eredményeként a tudományos irodalomban sok a szemét és kevés a gyöngyszem. A tudománymetria olyan terület, ahol mennyiségi úton próbálják megérteni a tudományos kutatók viselkedését és azt, ahogyan a tudomány fejlődik; röviden összefoglalva ez a tudományos munka helyzete a teljes társadalomhoz viszonyítva. Szakterületünk a bibliometriánál jóval szélesebb. A bibliometria, a tudománymetria egyik ága, főként a kiadott szöveges dokumentumokra összpontosít. A tudománymetria szülőatyáinak - köztük Derek de Solla Price-nak is - tudományos érdeklődése (a tudomány és a tudósok iránt) jóval szélesebb a bibliometriánál. A bibliometria alterülete azért kapott olyan nagy figyelmet, mert a tudományos fejlődés gyorsaságát sokan a megjelent publikációk számával hozták összefüggésbe, és mert a kutatók