Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon
Az értékelő tudománymetria Magyarországon 147 6. táblázat. Az MTA élettudományi, valamint matematikai és természettudományi kutatóintézetei, továbbá a felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák a művészeti és egyházi intézmények nélkül) központi adatbankjainak száma és aránya, ill. az adatok alkalmazásának jellemző területei MTA OM szám százalék szám százalék Az intézményben központilag nyilvántartják - a publikációkat 21 84,0 26 51,0 - az idézeteket 16 64,0 2 4,0 - egyéb adatokat 9 36,0 17 33,3 A publikációkat vagy/és az idézeteket (ezek számát vagy a képzett mutatókat) figyelembe veszik - egyének, csoportok értékelésénél, díjak odaítélésénél, jutalmazásnál 22 88,0 37 72,5 - kutatási támogatások (belső pályázatok), beruházások odaítélésénél 5 20,0 26 51,0 Az összes válaszadó intézmény száma (100 %), MTA 25; OM 51. Az «egyéb» adatbázisok a következők lehetnek: Garfield (hatás)-tényezők adatai, tudományos minősítések, az MTA-nak készített beszámolók adatai, könyvek, ismeretterjesztő művek, tudományos társaságok tagsága, tudományos díjak, nemzetközi együttműködések, előadások, szabadalmak, nyelvvizsgák, Ph. D.-témák, disszertációk stb. A központi nyilvántartás azt jelenti, hogy az adatbank az intézmény egészére vonatkozóan tartalmazza az adatokat, amelyek vagy egy helyről vagy a belső hálózat minden pontjáról elérhetők. Ez utóbbi megoldás csupán néhány intézetben működik. Egy-két esetben a publikációk internetes elérhetősége is biztosítva van. Az adatbázisok kiépítése további 5-6 kutatóhelyen van jelenleg folyamatban. Algoritmusokat alkalmaznak az értékelésben az MTA 10 kutatóhelyén (40 %). Az MTA-intézmények publikációs és idézettségi adatnyilvántartásaiból (összesen 37) feltehetően 30 elektronikus adatbázis, az OM-nél (összesen 28) ez az adat feltehetően: 24. Érdemes a felsőoktatási intézmények habilitációs szabályzatait áttanulmányozni, mert kiderül, milyen nagy jelentőséget tulajdonítnak a tudománymetriai adatoknak. Az MTA Orvostudományi Osztályának az egységes pályázati rendszer bevezetéséhez javasolt «Publikációs adatlapja» például 28-féle adatot kér, amelyek a publikációkra, idézetekre, Garfield-tényezőkre stb. vonatkoznak. {Népjóléti Közlöny, 1998. 12. sz. 2078.1.). A 6. táblázat adatai elárulják, milyen sok helyen veszik figyelembe a publikációk, az idézetek és az egyéb adatok mértékét, milyenségét belső kutatási témapályázatok elbírálásához. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a «figyelembe vétel» a legtöbb helyen kvalitatív értékelést jelent. Az MTA-kutatóhelyeknek csak 40%-a alkalmaz pl. algoritmusokat a döntések előkészítéséhez, pedig nyilvánvaló, ha valahol a korábban említett, az értékelésben érdekelt három fél által elfogadható algoritmusokat tudnak kidolgozni, lényegesen áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb lesz az értékelési folyamat; a potenciálisan értékeltek már előre tudják, mire számíthatnak. A tudománymetriai mérések eredményeinek szükséges korrekcióját a megfelelő szintű vezetőknek, bizottságoknak stb. kell elvégezniük. Az ő munkájuk is csak akkor lehet eredményes, ha számszerű adatok és jól komponált mutatók ismeretére épül; mert inkább mérjünk akár táramérlegen is, már ha nincsen analitikai mérőeszközünk, minthogy egyáltalán ne mérjünk.
