Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon
148 VINKLER PÉTER Zárszó A tudománymetria egyik legfontosabb területe a tudomány és a tudományos kutatás információs folyamatainak tanulmányozása. A publikációk, a hivatkozások-idézetek nyomon követése révén fontos módszereket kínál tudományos, valamint tudománypolitikai információk feltárásához. Hazánkban sajnos nem folytatnak olyan alkalmazott tudománymetriai vizsgálatokat, amelyek az azonos dokumentumokra hivatkozó közlemények vagy az egy dokumentumban hivatkozott közlemények tematikai rokonságának feltárása révén képesek különböző szakterületek kapcsolatait, információs átfedésének mértékét megállapítani. A szövegelemzéses eljárások, a közös kifejezések gyakoriságának mérésén alapuló módszerek hasonlóképpen alkalmasak arra, hogy az információáramlás irányát és mértékét megállapíthassuk. Az említetteknél is izgalmasabb a gyakorlati tudománypolitika számára a dinamikus tématérképek elkészítése (NOYONS 1999). Ha az egyes tudományterületek vagy témák eredményeiről évenként közölt publikációk vagy az egyes publikációkra érkező idézetek számát időben követjük, könnyűszerrel megállapíthatjuk, mely területek, milyen publikációs sebességgel fejlődnek, melyek stagnálnak, és melyek iránt csökken az érdeklődés. A publikációk országonkénti számait vizsgálva, egy-egy ország tudományos erőfeszítéseinek nagysága könnyen elhelyezhető az összes ország kutatásainak erőterében. Az előzőekben vázolt lehetőségek mutatják, hogy a tudománymetria országos tudománypolitikai koncepciók kimunkálásához nélkülözhetetlen, de ágazati és intézményi szintű tervek kialakításához is lényegi hozzájárulást tehet. Kétségtelen, hogy a tudomány mérése révén nyerhető adatok iránti igény a K+F hierarchia különböző szintjein álló tudományos vezetők és tudománypolitikusok részéről előbbre tart, mint az értékelő tudománymetria módszereinek lehetőségei és teljesítőképességének ismerete. Nem felejthetjük el azonban, hogy a tudománymetria még fiatal szakterület, a tudomány és a tudományos kutatás információs folyamatai bonyolultak, megismerésük, helyes leírásuk időt igényel. A szakterületet figyelő azonban jóérzéssel állapíthatja meg, hogy a tudománymetria minden ága erőteljesen fejlődik; egyre többen és többen dolgoznak a területen, újabb és újabb monográfiák jelennek meg, egyre több színvonalas nemzetközi rendezvényt tartanak, a terület művelői tudományos társaságokba tömörülnek, kurzusokat vezetnek a világ számos egyetemén. A tudománymetria módszerei lassanként kialakulnak, a mutatók megtalálják érvényességi területüket, az alkalmazott tudománymetria módszereit használók köre és tudása bővül. Remélem, ehhez a jelen tanulmány is hozzájárult. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki az adatgyűjtésben és értékelésben nyújtott értékes segítségükért Vízvári Erzsébetnek az OM és Kárpáti Máriának az MTA főtanácsosainak.
