Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

114 VINKLER PÉTER - a tudománymetriával kapcsolatos monográfiák, könyvek (fejezetek) (számuk öszszesen); - sokat idézett tudománymetriai dolgozatok (számuk összesen); - tudománymetriai dolgozatokban lévő más tudománymetriai dolgozatokra vonatkozó hivatkozások; - a tudománymetriai eredmények felhasználása más, rokon tudományterületeken vagy a gyakorlatban (hivatkozások száma a tudománymetriai eredményekre, azon projektek, szervezetek stb. száma, melyek folyamatosan használják a tudománymetriai módszereket a kutatási eredmények kiértékeléséhez). Néhány összehasonlító adat Hosszabb időszakot venne igénybe, hogy összegyűjtsük a vonatkozó adatokat és információkat, emellett vonatkoztatási alapokra is szükség lenne ahhoz, hogy az említett kritériumok alapján vizsgáljuk a tudománymetria jelenlegi helyzetét. Ennek ellenére számos tény azt mutatja, hogy a tudománymetria lemaradt a már megalapozott alágazatok mögött (pl.: szerves kémia, statisztika, könyvtártudomány). Tudománymetriai cikkeket például többé-kevésbé rendszeresen 6-8 nemzetközi folyóirat publikál, míg az 1992-es Science Citation Index, Journal Citation Reports 32 folyóiratot sorol a szerves kémiához, 65 folyóiratot a fizikai kémiához, 44-et a statisztikához és valószínűség számításhoz, 53-at az információ- és könyvtártudományhoz, (ezek között van a Scientometrics is), de csak 11-et a tudománytörténethez és -filozófiához. A Nemzetközi Tudománymetriai és Informetriai Társaságot a 4. Nemzetközi Bibliometriai, Informetriai és Tudománymetriai Konferencián alapították meg 1993-ban Berlinben. A Nemzetközi Biokémiai Szövetséget (International Union of Biochemistry) 1955-ben hozták létre, míg a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetséget (International Union of Pure and Applied Chemistry, IUP AC) 1919-ben alapították a Nemzetközi Kémiai Társaságok Szövetségének (International Union of Chemical Societies) utódszervezeteként (BYNUM ET AL. 1981, NEUMÜLLER 1982). Európában éves szinten csak 3-5 konferenciát és találkozót szentelnek a tudománymetriának, míg ez a szám a szerves kémia esetében 20-30. A Scientometrics, a legjelentősebb tudománymetriai folyóirat csak 774 cikket jelentetett meg 1978 és 1992 között, míg a Journal of Organic Chemistry egyetlen év (1983) alatt 1227-et. A tudománymetriának jelenleg nincs szemle (review) folyóirata, és a monográfiák száma is csak 15-20-ra tehető. A szerves kémia esetében például, a monográfiák száma több ezerre becsülhető. Az említett néhány adatot nem alkalmazhatjuk változtatások nélkül, hiszen a kutatási területek nagyságát nem vettük figyelembe. A tudománymetria viszonylag kis kutatási terület, de folyamatosan növekvő számú teljes- és részidős kutatóval, ezért az adott kritériumok alapján készítendő értékelés megfelelő standardok helyes kiválasztását teszi szükségessé.