Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 1. Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? J. R. Cole és S. Cole

MÉRHETÖ-E A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE? 93 2. A Science Citation Index szerkesztését és összeállítását az Institute for Scientific Information (Philadelphia) végzi. Az alábbi adatok az SCI által feldolgozott folyóiratok és monográfiasorozatok számának növekedését mutatja be 1961 és 1982 között: 3. Kenneth E. Clark: America's Psychologists: A Survey of a Growing Profession, Washington, D. C., American Psychological Association, 3. Fejezet. Egy további tanulmány, amely az idézettséget a tudományos munka minőségének mérésére használja: Alan E. Bayer és John Folger: Some correlates of a citation measure of productivity in science, Sociology of Education, 39 (1966) 381. 4. Irving H. Sher és Eugene Garfield: „New tools for improving and evaluating the effectiveness of research." Előadásra került a Kutatói Programok Hatékonysága második konferenciáján, 1965-ben, Washington, D. C.-ben. Köszönettel tartozunk Dr. Shernek néhány publikálatlan adatért. Annak érdekében, hogy kihangsúlyozzuk a különbséget az átlagos kutatók és a Nobel-díjasok idézettségi számai között, szeretnénk rámutatni arra, hogy sok kutató adatai meg sem jelennek az SCI-ben. 5. Ez a statisztika annak a huszonnégy Nobel-díjasnak a munkájára épül, akiket az 1965-ig fizikai Nobeldíjat kapott, ma is élő huszonnyolcból választottuk ki. Azt a négy élő Nobel-díjast, aki a dijat öt évvel 1961 előtt kapta, kihagytuk, hogy az életkor ne befolyásoljon a felmérésben. E számításokban a nem-amerikai Nobel-dijasok is szerepelnek. Ha őket kihagyjuk, az amerikai Nobel-díjasok munkájára vonatkozó átlagos idézettség 68. 6. T. Kuhn: The Structure of Scientific Revolutions, Univ. Chicago Press, Chicago, 1962. Magyarul: A tudományos forradalmak szerkezete, Gondolat, Budapest, 1984. 7. Bemard Barber: Resistance by Scientists to Scientific Discovery, Science, 134 (1961 Szept.) 596. 8. A pontszámokat a következő módon állapítottuk meg. Azok az idézők, akik az 1965-ös SC7-ben 100 vagy több idézetet kaptak, nyolc pontos súllyal lettek figyelembe véve, négy pontot kaptak azok, akiknek 50-99 idézete volt, a 25-49 idézetszámúakat 3 ponttal, a 10-24 idézetszámúakat két ponttal, míg az 1-9 idézetszámúakat 1 ponttal súlyoztuk. Akiknek munkájára nem történt hivatkozás, azok nulla súlyt kaptak. Az így nyert pontszámokat az összes idézőre összegeztük, és mindegyik, a mintában szereplő fizikust az összesített indexpontok alapján soroltuk be. 9. Stephen Cole és Jonathan R. Cole: Scientific output and recognition, American Sociological Review, 32 (1967 Junius) 377. Az esztendő szintén önkényes egység, hiszen a fizikusok cikksorozataikat nem úgy osztják be, hogy a naptári éveknek megfeleljenek. A pontosabb eljárás érdekében arra lenne szükség, hogy egy teljes egészet alkotó művet adjon ki a cikksorozat. Ezt a követelményt rendkívül nehéz lenne teljesíteni nagyszámú aktív kutató munkájának elemzésében. Dyen részletes információ hiányában előnyösebbnek tűnik időegységeket használni egy-egy cikk, mint egység helyett. Az olvasót a tudományos produktivitás egy másik, Crane nevéhez fűződő újkeletű tanulmányára figyelmeztetjük, „Scientists at Universities', amelyben négy, ugyanazzal a tárgykörrel foglalkozó cikk számít egy „nagyobb" publikációnak, míg az egyedi publikációk „kisebb" közleményeknek számítanak. 10. Stephen Cole: „Scientific Reward Systems: A Comparative Analysis" (előadás az Amerikai Szociológiai Társaság évi gyűlésén, Denverben, 1971-ben). 11. Bizonyos esetekben a különböző területeken aktív kutatók idézettségét részben befolyásolja azon folyóiratok száma, amelyek az SCI adatbázisban szerepelnek. 1971-ben viszonylag kevés idézet talál1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 613 605 610 700 1146 1573 1711 1978 2180 2192 2277 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 2425 2364 2443 2540 2717 2655 2572 2993 3068 3068 3246