Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 5. Kutatócsoportok publikációs tevékenységének összehasonlító értékelése hivatkozás és idézetelemzés segítségével Schubert András és Zsindely Sándor

1.5. KUTATÓCSOPORTOK PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE HIVATKOZÁS- ÉS IDÉZETELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL SCHUBERT ANDRÁS és ZSINDELY SÁNDOR* Közismert tény, hogy különböző tudományos szakterületek, sőt még egymáshoz viszonylag közeli részterületek publikációs és idézési szokásai egymástól jelentősen eltérőek lehetnek. Ezért minden esetben igen körültekintően kell eljárni, ha tudománymetriai mutatószámok alapján összehasonlító elemzést végzünk. Kutatócsoportok, intézmények publikációs tevékenysége tudománymetriai mutatószámokkal igen sokrétűen jellemezhető,

1"

3 e mutatószámok valódi jelentésére, jelentőségére azonban csak megfelelően megválasztott vonatkoztatási értékekkel való'összevetés során derülhet fény. összehasonlítások végezhetők több, azonos témával foglalkozó kutatócsoport (intézet, tanszék stb.) publikációs tevékenysége között, de gyakran adódik olyan helyzet, hogy egy szűkebb témakörben nincsen a vizsgált kutatócsoporttal érdemben összevethető kutatóegység, illetve nem állnak rendelkezésre ilyenekre vonatkozó publikációs adatok. Az itt ismertetendő módszer arra nyújt lehetőséget, hogy ilyen esetekben „művi úton", a szakirodalmi hivatkozási-idézési kapcsolatok** felhasználásával válasszunk ki az adott publikációkkal összehasonlítható mintát. E mintát azok a közlemények alkotják, amelyek ugyanazokra a forrásmunkákra hivatkoznak, mint a vizsgálj kutatócsoport publikációi; ennyiben az eljárás a KESSLER-féle „bibliográfiai csatolás" módszerével rokonítható. Az összehasonlító minta kiválasztása Esettanulmányunkban egy magyar orvosbiológiai kutatócsoport publikációit vizsgáljuk. Elemzésünk alapját a csoport 1978—1980 között megjelent 17 közleménye képezte. A vizsgált 17 közlemény irodalomjegyzékében összesen 622 hivatkozás szerepelt, ez 378 közlemény között oszlott meg az 1. táblázatban bemutatott gyakoriságok szerint. A nagyszámú forrásmunka közül a három vagy ennél több alkalommal hivatkozott 53 közlemény 224 alkalommal szerepelt; ezeket tekintettük a vizsgált publikációkkal szoros kapcsolatban álló „alapirodalomnak". A keresett összehasonlító mintát az „alapirodalmat" 1978-1979-ben idéző munkák közül választottuk ki. (Mivel az idézettségi mutatószámokat az 1980. évi idézettség alapján határoztuk meg, az 1980-ban megjelent publikációkat nem látszott érdemesnek bevonni az összehasonlításba.) Az „alapirodalom" 53 közleménye a Science Citation Index (SCI

I

s kötetei alapján az 1978—1979 években 1038 idéző munkától összesen 1393 idézetet kapott (ebbe nem számítottuk bele az eredeti, vizsgált halmaz publikációit, illetve a tőlük kapott *MTA Könyvtára, Természettudományi Információs Igazgatóság, Budapest. **A magyar tudományelemzési szakirodalomban meghonosodott terminológia szerint egy adott közlemény hivatkozásainak a benne található, más munkákra vonatkozó formális utalásokat nevezzük, míg egy adott közlemény idézetei a más munkákban szereplő rá vonatkozó utalások. A hivatkozásokat tehát adni, az idézeteket kapni lehet.