Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

43 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN bevételét a jutalmazásnál. Ugyanakkor, a publikációs bizottság minden esetben felülvizsgálja a szabadalmak teljes anyagát és csak akkor fogadja el azokat, ha megfelelő szakmai színvonalúak és témájuk beleillik az intézet akár alapkutatási, akár szerződéses megbízásos témái közé. A figyelembe vehető publikációk pontértékét az 1. táblázat tartalmazza. Az értékelés alapja az Institute for Scientific Information által évente a Journal Citation Reports, Journal Ranking Package-ben közölt folyóirat hatástényezők, „impact faktorok" értéke (IF). Ez a Garfield

3 általjavasolt mutató számszerű mércével jellemzi a folyóiratok hatását. Az IF értékek a folyóiratok szakmai színvonalától, elteijedtségétői, olvasottságától és a bennük közölt dolgozatok átfutási idejétől függnek elsősorban. Ezáltal az illető kiadványban megjelentetett lektorált cikkek átlagos színvonalára, a közölt publikációk eredményeinek átlagos nemzetközi felhasználtságára, megítélésére következtethetünk. Egy folyóirat annál értékesebb, minél nagyobb az impact indexe. Ez az adat egyenlő: a tárgyévben (pl.: 1982-ben a tárgyévet megelőző két évben (így: 1980-ban és 1981-ben) az illető folyóiratban megjelent dolgozatokra (az összes többi folyóiratban) kapott idézetek száma, osztva az említett két évben a vizsgált folyóirat által közölt cikkek számával; vagyis az IF érték az egy dolgozatra átlagosan jutó hivatkozások számát adja meg. A tudományos publikáiók megítélését ilyenképpen „áthárítjuk" egyrészt azokra a bírálókra és szerkesztőkre, akik a folyóiratok „gatekeeperei",

4 (vagyis színvonal-őrzői), másrészt pedig a kutatók „láthatatlan kollektíváira",

5 amelyek idézéssel vagy annak mellőzésével mondanak ítéletet az adott folyóiratcikkekben közölt eredményekről. Sok ellenvetés hozható az impact faktorok használatát illetően. Tény, hogy az eredmények tudományos értékén, felhasználhatóságán túl nagyságuk erősen függ kereskedelmi (átfutási idő), nyelvi (az angol nyelv kétségtelenül preferált) és indokoltan vagy sem, de tematikai tényezőktől is, vannak ugyanis reflektorfényben levő, különösen erősen idézett területek. Ennek ellenére jó a korreláció a kutatók eddigi ismereteivel, tapasztalataival, értékelésével - itthon és külföldön egyaránt, már ami a folyóiratok IF-ban meghatározott rangját ületi. Viszont egyes folyóiratok kis IF értékét többen nem tartják reálisnak. A folyóiratok IF adatainak egy általunk kidolgozott kategorizálása (2. táblázat) az említett ellenvetések nagy részét kiszűri, a különbségeket tompítja. Ezt azzal éri el, hogy nem ad 3-nál több pontot az akár 12-es IF-ú folyóiratcikkre sem, de az esetleg indokolatlanul túl alacsony IF-adatú folyóiratcikket is értékeli még. Nem lenne megalapozott az az állítás, amely kimondaná, hogy a 12-es IF-adatú folyóirat négyszer olyan értékes, mint amelyiknek az IF-a 3. Ezzel szemben biztosan állítható, hogy az IF-adat 0,5-1-es értékkel való különbözősége a letöbb esetben (viszonylag régi, 2-3 értéknél kisebb IF-ú folyóiratoknál) már jellemző, a színvonalat is mutató eltérés. A kategóriák határainak megszabása az egyes tudományterületek hasonló 2. táblázat Tudományos közlemények pontértékei a megjelenési hely impact faktorának alapján A folyóirat impact faktora Pontérték (p) <0,4 0,5 0,4-0,7 1 0,7-1 1,5 1-1,5 2 1,5-2 2,5 >2 3