Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

44 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN tárgyú folyóiratai elemzésének alapján történt. Ez az itt nem részletezendő vizsgálódás szakértői becslésen alapulva mérte fel a vélelmezhetően hasonló színvonalú folyóiratok körét, és azt találta, hogy a vizsgált területek folyóitatai a megadott IF értékekkel jellemzett kategóriákban (2. táblázat), sűrűsödnek. Ügy tűnik, hogy a 0,4 IF érték alatti kiadványok — itt csak a kémiára és határterületeire koncentrálva — nemzetközi szerepe kicsi, az 1 IF érték körüli folyóiratok nemzetközi szempontból ismertebbeknek, Jobbaknak" mondhatók, a 2-es IF adat feletti kiadványoknak pedig elismerten kimagasló tudományos értékük van. Az IF értékek egy-egy évben számolt hivatkozási adatokon alapulnak. Az egyes folyóiratoknak ezen adatai évről évre különbözőek.Az eltérések a „standard" folyóiratok esetében általában nem túl nagyok. Pl. a Biochem. Biophys. Acta esetében 1979., 1980., 1981. évre rendre a következő IF értékek adódnak: 2,934; 2,864; 2,641. Vannak természetesen ennél kissé nagyobb különbségek is; pl. Chem. Ber.: 2,009; 1,863; 1,416, sőt: Adv. Quantum. Chem.: 2,647; 4,545; 1,000. Ezért az egy évi IF használata helyett három év IF adatainak átlagát tartjuk célszerűbbnek figyelembe venni a közlemények pontértékeinek meghatározásakor. Több folyóiratnak nincs (nem ismeretes) IF értéke, mert nem szerepel az ISI adatbázisában. Egyébként, hogy milyen folyóiratok kerülnek be az IF listába, arról évente egy külön szakértői bizottság dönt. Fontos szerepe van természetesen a döntésben annak, müyen gyakran hivatkoznak az ülető kiadványra. Ennek ellenére például 1979-ben az Inorg. Chim. Acta még nem szerepelt a listában, 1980-ban viszont már igen, sőt azonnal 2,628-as IF értékkel, ami 1981-ben tovább emelkedett 5,887-re (!). Van olyan többéves múltra visszatekintő folyóirat, amely még ma sincs benne az adatbázisban (pl. Eur. J. Metal. Pharm., Oxid. Commun., Polym. Degr. Stab. stb.). Az említettek bizonyos óvatosságra intenek bennünket az IF értékek kritikátlan és puszta számszerűségüket abszolút érték-sorrendnek tartó véleményekkel szemben. Ezért is tartjuk indokoltnak az IF adatok legalább 3 évi átlagának, valamint a 2. táblázatba gyűjtött kategóriáknak a használatát. Ismételten érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes tudományterületek saját folyóiratbázisának — amit az interdiszciplinaritás miatt rendkívül nehéz összeállítani — átlagos IF adatai nagymértékben eltérnek; így pl. a mérnöki tudományok, valamint a mezőgazasági-élelmiszeripari terület folyóiratainak átlagos IF értéke igen csekély a „húzó" alaptudományokhoz (biokémia, szüárdtest fizika stb.) képest. Azoknak a folyóiratoknak a pontértékét (IF adatát), amelyeknek ilyen adata nincs, a publikációs bizottság határozza meg az ülető kiadvány cikkeinek színvonalát, a szerkesztő bizottság tagjainak névsorát megvizsgálva, illetve más, hasonló kiadványok ismert IF értékeit alapul véve. Ha a későbbiek során megjelenik a „hivatalos" IF adat, akkor a korábban esetlegesen kapott „többlet"-pontokat levonjuk az ülető egység adott évi pontszámából vagy ha történetesen kevesebbet kapott volna - akkor pótlólagosan az adott évhez számoljuk a hiányzó pontokat. A folyóiratok Garfield

6 általjavasolt megítélése IF adataik alapján a folyóiratcikkek átlagos szakmai színvonalán kívül jelentős mértékben függ kereskedelmi tényezőktől is. Ilyen pl.: a cikkek átfutási ideje (és a terjesztés gyorsasága), de ebbe a körbe tartozik az angol nyelven megjelenő irodalom előnyös helyzete a többi nyelven közölthöz képest. Az a tény, hogy viszonylag rövid időt - tehát két év publikációira a harmadikban történt hivatkozásokat — számít a Garfield-féle módszer, kétségtelenül jogos abból a szempontból, hogy azt tekinti igazán értékesnek, amit gyorsan „átvesz" a tudományos közvélemény. Ugyanakkor az információk tartósságát ez a módszer nem veszi figyelembe. Itt nem részletezendő vizsgálataink szerint azonban a legtöbb esetben szigorú korreláció van az ötéves vagy tízéves idézettségi adatok és a Garfield-féle „two years' IF értékek között. (Például az 1972—1980 között