Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

42 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN dások esetében nem valósítható meg. Nem lehetne könnyű a különféle egyéni, esetleg csoportos elismerések, díjak számbavétele sem (egy állami díj egyenlő két munkaérdemrend arany fokozattal?). Nem részletezve tovább az egyéb lehetőségeket, inkább az általunk választott értékelési rendszer indoklását igyekszem megadni. A tudományos publikációkon alapuló értékelési módszer Az intézet a tudományos kutatómunka eredményessége számszerű értékelésének alapjául az eredmények nyilvánosságra hozott írásos fomáit választotta. Az eredményesség értékelésében fontos szerep jut az ún. Publikációs Bizottságnak, amelynek feladata, hogy minden évben áttekintse az intézet egész publikációs teljesítményét és felmérje a működési rend szabályai szerint értékelhető publikációkat. Az említett bizottság javaslatának alapján - amelyet Braun és Bujdosó

2 dolgozatának figyelembevételével készített - a következő tudományos publikációk értékelhetők: tudományos folyóiratokban megjelent közlemények, egyetemi doktori értekezések, kandidátusi értekezések, nemzetközi konferenciák kiadványai, szabadalmak, tudományos könyvek, könyvfejezetek (1. táblázat). 1. táblázat Az értékelt tudományos publikációk és pontértékük Publikáció Pontérték (p) Tudományos közlemény 0,5-3 Egyetemi doktori értekezés 1,5 Kandidátusi értekezés 2,5 Nemzetközi tudományos konferencia kiadványa 0,5-3 Tudományos könyv, könyvfejezet 0,5-3 Szabadalom 0-1,2 Nem vehetők figyelembe a nem kimondottan tudományos jellegű folyóiratcikkek, könyvek; az ismeretterjesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk, de elismerését más formában tartjuk kívánatosnak. A tudományok doktora értekezés nem illeszthető bele a rendszerbe, mivel az ilyen disszertációknak az eredményei inkább személyre, mintsem csoportra jellemzőek; a „nagy" doktori értekezések általában 10-20 év munkáját fogják össze, ezért nem a premizálandó évi teljesítmény eredményei, továbbá egy-egy részleg jutalmát túl nagy mértékben befolyásolná a beszámításuk. Az ún. „kis" doktori és a kandidátusi értekezések figyelembevétele is elsősorban azért történt meg, hogy a kutatók tudományos pályafutását elősegítsük, ösztönözzük, hiszen az elért eredményeket a disszertációt írók megjelentetik tudományos közlemények formájában. A konferencia „abstract"-ek beszámítása nem lenne indokolt, hiszen az azokban közölt eredményeket nem lektorálják és csaknem mindig megjelentetik cikkekben is. A nemzetközi konferenciák kiadványaiban megjelent rövid vagy teljes szövegű közlemények is csak akkor értékelhetők, ha más formában nem kerülhetnek publikálásra, ha elismert, állandó nemzetközi kiadó vagy szervezet szerkesztésében, lektorálásával jelennek meg, egyszóval az ún. „formális" publikációk követelményeinek megfelelnek. A szabadalmi tevékenység rendkívül fontos és fejlesztendő. Az intézet jövőjének érdekében szükséges, hogy ezt a munkát ösztönözzük, ezért javasoltuk a szabadalmak figyelem-