Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János

29 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN A ku ta tók IF pon tszáma Az egyes cikkekből minden szerző megkapta az őt illető IF értéket. Miután minden cikkből minden szerzőnek jóváírtuk az IF pontszámát, a pontszámokat kutatónként összegeztük. Mint említettük, IF pontszámhoz csak IF-os folyóiratcikk után lehetett jutni, egy kegyes csalásról, pontosabban önkényes korrekcióról mégis meg kell emlékeznünk. Azokat a folyóiratokat, amelyek azért nem kerülhettek be az 198l-es SCI JCR-be, mert 1981-ben még nem voltak három évesek, az össz IF átlagnak megfelelő 1,869-es IF értékkel vettük figyelembe. E lépés mögött az a megfontolás rejlett, hogy helytelen lenne elriasztani a kutatókat az új folyóiratokban való közléstől, ami sok esetben közvetlen felkérésre történik, s megtiszteltetésnek számít. Miután minden kutató IF pontösszegét megkaptuk, kiszámítottuk az átlagos SZBK szerző IF pontszámösszegét, ami 22,197-nek adódott. Ez a magas érték (a korrekciók nélkül is magas lenne) arra vall, hogy az SZBK kutatói előtt többnyire ledőltek már a korábban nagyonis érezhető „szerkesztőségi gátak", azaz a jó cikkeket el tudják már helyezni a jó folyóiratokban. Számos vezető folyóiratban épp az SZBK kutatói törték meg a jeget elsőnek Magyarországról. A valós idézettség szerinti értékelés Az értékeléshez összeszámláltuk az 1978—1982-es publikációk 1982-ig összesen kapott idézeteit. Közülük elhagytuk az ún. önidézeteket, azaz amelyeknél az idézett cikk valamely szerzője azonos az idéző cikk első szerzőjével. Az idegen idézetek számát mechanikusan korrigáltuk a megjelenés utáni évek számával, valamint a szerzőszámmal. így pl. az a kétszerzős cikk, amely 1980-ban jelent meg, s 1982-ig összesen 13 idegen idézetet kapott, 13/2/2=3,25 pontot hozott mindkét szerzőjének egyformán. 198l-es elemzésünkben a kor szerinti korrekciót nem az évek számával végeztük, hanem a 15 éves élettartamra összesen várható idézetszámot számítottuk ki minden cikkre. Eljárásunk Geller és mtsai

2

0 módszerének módosított változata volt,

1

9 akik az SC/-ben feldolgozott több millió idézet koreloszlási görbéjét standardnak véve az 1, 2, 3 stb. év alatt kapott idézetek számából egy-egy szorzószámmal beszorozva megkapták a 40 évre összesen várható idézetszámot. E szellemes módszer alapvető fogyatékossága, hogy az egyes cikkek által kapott idézetek koreloszlása nagyon eltérő lehet az átlaggörbétől. Emellett maga az átlaggörbe sem egységes, hanem szakterületről szakterületre változik.

1

3 Ráadásul az első néhány év idézettsége - éppen a mi esetünk — az egyes cikkek esetében legtöbbször egyáltalán nem felel meg semmiféle szabályos görbének. így aztán helyesebbnek véltük a valóságosan meglevő idézeteknél maradni, mint a szabálytalan adatokat a bizonytalanba extrapolálni. Az idézési pontszámokat ugyancsak összegeztük kutatónként, s itt is kiszámítottuk az SZBK szerzői átlagot, ami 3,24 lett, azaz a példánkban szereplő — egyébként igen jó idézettségű cikkel egyedül is el lehetett volna érni. Az SZBK tehát a valós idézettség terén nem áll olyan jól, mint a publikálásban. Ennek többféle oka van, közülük az egyik igen lényeges maga az SZBK kora, hogy ti. még a sikeres SZBK témák többségét sem művelik elég régen ahhoz, hogy a szerzők bekerüljenek a téma fejlődését meghatározó élbolyba, sőt akárcsak az említett láthatóságot megszerezzék egyes esetekben. A jelenség nem ismeretlen az SZBK kutatók körében. Mint az SZBK főigazgatója nemrég egy riportban megjegyezte: „Ügy hiszem, hogy már észrevettek bennünket, de ez távolról sem jelenti, hogy a nemzetközi