Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János

30 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN csúcson lennénk. ...Bizonyára nem változnának meg a biológia kézikönyvei, ha eredményeinket elhagynák, bár kaptunk már egy-két olyan eredményt, amit nagyon gyakran idéznek."

2

1 Az IF és a valós idézettség szerinti osztályozás összevonása. Az idézettségi rangsor Olyan eljárást kellett keresni, ami biztosítja, hogy az IF és a valós idézettségi pontok egyformán essenek latba a kutatók teljesítményének értékelésénél. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy az IF és a valós idézettség súlya is egyforma lesz. Mint láthattuk, az IF, azaz maga a közlés helye valamelyest jobban,, de legalábbis biztosabban jövedelmez, ott ugyanis minden részvétel teljesértékű, míg a valós idézeteknél a szerzőszámmal való korrigálás a jó cikkek hatásfokát is lerontja, ha sok a szerző. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az elkövetkező értékeléseknél másféle módon, másféle arányokat kell kialakítanunk, hogy megfeleljen az osztályozás az SZBK tudományos helyzetének, tudománypolitikai célkitűzéseinek. Az IF és a valós idézettségi pontszámok kiegyensúlyozása 1983-ban a következő módon történt: Mind az IF, mind a valós idézettségi pontoknál 100-nak vettük az átlagos SZBK kutató pontszámösszegét, s ennek százalékában fejeztük ki az egyes kutatók IF és valós idézettségi pontszámát. Így amellett, hogy a kétféle pontszámot „közös nevezőre" hoztuk, az egyéni teljesítményeket kifejező számok is sokkal szemléletesebbek lettek. Ha pl. valaki neve mellett 150 IF % és 75 valós idézettségi % áll, az azt jelenti, hogy az illető a közlés rangjában másfélszeresen fölötte van az átlagnak, míg a valós idézettségben 25%-kal elmarad attól. Az IF és a valós idézettségi százalékokat kutatónként összeadtuk, s pusztán a százalék jelleg valamelyes megtartásáért az összegeket kettővel elosztottuk. Az így kapott szám nagysága szerint állítottuk sorba a kutatók neveit. A teljesítmények korántsem egyenletesen oszlanak el az egyes kutatók közt. A 2. táblázatban a beosztott kutatók és a kutatócsoport vezetők teljesítmény megoszlását találjuk. Kiderül, hogy a 100-as összteljesítményt csak az összes kutató 35%-a érte el, s ahogy növeljük a teljesítmény küszöböt, egyre nagyobb a csoportvezetők aránya. 2. táblázat Csoportvezető és beosztott kutatók idézettségi összteljesítmény megoszlása Telejsítmény átlagteljesítmény százalékában Csoportvezető Beosztott Összes 0-100 9 83 92 100-200 10 27 37 2007 6 13 összesen 26 116 142 A már említett IF, valós idézettségi és összteljesítmény százalékok mellett feltüntettük a rangsorban azt is, hogy hány vezető folyóiratban megjelent cikkben vettek részt az egyes kutatók (az IF-t a szakterületi korrekció után vettük). A legjobb 30 helyezett öt év alatt átlag 8,3 vezető folyóiratban megjelent cikkben volt szerző, míg az utolsó 30 helyezett átlaga mindössze 0,86, csaknem tízszer kevesebb.