Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János
28 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN Az impact factor szakterületi korrekciója Mint említettük, az egyes szakterületek bázisfolyóiratainak IF átlaga eltér egymástól. Hogy az ebből származó előnyöket illetve hátrányokat valamelyest csökkentsük, egy kiegyenlítő korrekciót hajtottunk végre. Így szándékoztunk kiküszöbölni azt a diszkrepanciát, hogy pl. e korrekció nélkül a legjobb mikrobiológiai folyóiratban közlő szerző is kevesebb IF ponthoz jutna, mint egy közepes immunológiai folyóiratban megjelent cikk szerzője. A korrekció módja a következő: Az SZBK-ban művelt nagyobb szakterületek primer bázisfolyóiratait összegyűjtöttük az SCI JCR-bői, s kiszámítottuk az IF átlagokat. A biokémiai folyóiratok IF átlagát (1,869) egységnek vettük, s a többi szakterület IF átlagaival ezt elosztva megkaptuk az ún. korrekciós szorzókat, amelyekkel az illető szakterület folyóiratainak IF értékét megszoroztuk. Az 1. táblázatban találjuk néhány szakterület folyóiratainak IF átlagát, s a korrekciós szorzókat. 1. táblázat Néhány szakterület folyóiratai IF átlaga Szakterület Primer magfolyóiratok száma IF átlag Korrekciós szorzó Biofizika 22 1,270 1,5 Biokémia 70 1,869 1 Farmakológia 80 1,336 1,4 Genetika 41 1,303 1,4 Immunológia 53 1,962 1 Mikrobiológia 32 1,120 1,7 Neurobiológia 43 1,827 1 Növényélettan 43 1,037 1,8 Sejttan 54 1,821 1 Virológia 9 1,869 1 A szerzőszám szerin ti korrekció A szerzőszámmal való mechanikus osztás legfőbb hátulütője, hogy bünteti a kooperációt, ami ellentétes a kutatás reális tendenciáival. Emellett az is nyüvánvaló, hogy a szerzői részhányad szinte sohasem azonos az alkotói részhányaddal, a cikkhez való érdemi hozzájárulás mértékével. Először 198 l-ben próbáltunk felülemelkedni ezen a nehézségen. Ekkor egy olyan képletet vezettünk be a szerzőknek a cikkeik utáni IF pontszámaik megállapításához, amely a szerzőszám növekedésével nem egyenes arányban, hanem annál kisebb mértékben csökkenti az egy szerzőre jutó IF részhányadot. 1 9 1983-ban ezen is túlléptünk. Minden szerző megkapta a szakterületi szorzóval korrigált IF értéket. Mivel az SZBK-ban általánosnak mondható az a gyakorlat, hogy az első szerző alkotói részhányada meghaladja a többiekét, az első szerző IF pontszáma a korrigált IF 1,5-szöröse, azaz a többi szerzőtársnál másfélszer több pontot kapott. Az egyszerzős cikk szerzőjét is első íizerzőnek vettük.