Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

III. FÜGGELÉK - 2. A tudomány szervezetének kialakulása: Egy tanmese tanulságai M. J. Moravcsik

205 A TUDOMÁNY SZERVEZETÉNEK KIALAKULÁSA szőr a fizikából a mechanika (az erők hatása a szilárd testekre, folyadékokra és gázokra), a fény és hangjelenségek tanulmányozása fejlődtek ki. Ezek ágak a technológia több területén közvetlenül fontosak, mégis az új munkaeszközöket, a szivattyúkat, gőzgépeket és mechanikai fegyvereket empirikus úton is ki lehetett fejleszteni, így is jöttek létre, tehát nem az új tudomány alapjain, hanem a próba-szerencse módszerével. Mióta a távoli múltban az egyszerű kézi szerszámokat feltalálták, még kb. száz évvel ezelőtt is, a technológiában empirikus módszereket használtak. Még a mai korban is néhány technológiai újítást tudományos képzettség nélküli találékony, okos emberek visznek véghez, föltéve, hogy a szóbanforgó újítások az érzékek számára közvetlenül hozzáférhető jelenségekkel függnek össze. A tudósok indítékai még száz évvel ezelőtt is főként filozófiai, intellektuális és kulturális természetűek voltak. Ezeket az indítékokat, mint a természet faggatásának metodikáját tekintik az akapkutatás bázisának. Így a nyugati civilizációban a tudománynak két-három évszázad állt rendelkezésére, hogy az új világszemléletet a fenti értelemben és az említett indítékok formájában a társadalmakba beoltsa. Azóta a tudomány működési szférája kitágult. A tudósok figyelme olyan természeti megnyilvánulások felé is fordult, amelyek közvetlenül nem érzékelhetők (pl. az elektromos jelenségek felé, amelyeket sem látni, sem hallani nem lehet, az atomfizika, majd a részecske fizika felé, a kémiai folyamatokra és a mikrobiológiára. Mindezek olyan megnyilvánulásai a természetnek, amelyek közvetlenül nem foghatók fel). Ezekről a jelenségekről pusztán empirikus módszerekkel nem szerezhetünk tudomást, és valószínűtlen, hogy tudományos képzettség nélküli feltalálók e területek technológiai kiaknázásához hozzá tudnának járulni. Elvileg elképzelhető, hogy egy tudományosan képzetlen, de fantáziadús ember, ha odaadunk neki egy dobozt tele réz, germánium, műanyag, acél, fa és üvegdarabokkal, egyszer feltalálja a tranzisztoros rádiót — de ez neki több millió évig tarthat! Az ezredfordulóra nyilvánvalóvá vált, hogy a jövő technológiája olyan emberektől függ, akik a természet megértéséhez a tudományon keresztül jutnak el. Ez a felismerés vezetett el a tudomány művelésének egy új indíttatásához, éspedig az alkalmazott tudományos kutatáshoz. Addigra azonban a tudomány művelésének finomságait, fortélyait már kitanulták és ezeket a társadalom széleskörűen hasonította, mint az emberi tevékenység egy általános formáját. Ezt az új motivációt be lehetett építeni az alaptudomány már létező szerkezetébe, és a kormányzatok és egyének tudománypolitikája ma már a technológiai indítatást is magában foglalja, mint a tudomány művelésének egyik igazolását. Mostanában azonban a nyugati civilizáció bizonyos megnyilvánulási formái egyre inkább terjedőben vannak a világon. E tendencia elszórt jelei mintegy száz éve ütötték fel először fejüket és az elmúlt 50-75 évben igen világosan felismerhetők. Egy kitűnő példa erre Japán, ahol e tendencia kissé több, mint száz éve kezdődött, és azt számos kedvező feltétel erősítette. Más, úgynevezett fejlődő országokban, a nyugati gyarmatosítás múltjával vagy anélkül, csak igen rövid ideje beszélhetünk a modern tudomány és a fejlett technológia növekedésének kezdeteiről és jelentősebb befolyásáról. A tárgyalás szempontjából figyelemreméltó tényező az, hogy ez a befolyás akkor kezdődött, amikor a tudomány és a fejlett technológia már nyilvánvalóan összekapcsolódtak egymással, azaz amikor a tudomány művelésének technológiai indíttatása már széleskörűen elfogadottá vált. A fejlett technológiának a fejlődő országokra gyakorolt első befolyása az autók, rádiók és egyéb fogyasztási cikkek formájában jelentkezett. A gyártási módszereket átvették, hogy az ilyen áruk gyártása a viszonylag olcsó munkaerővel javítsa az ország külkereskedelmi mérlegét. így ezekben az országokban erősödött az a benyomás, hogy a tudomány és technológia elnevezésű misztikus dolgokon keresztül olyan politikai hatalomra és gazdagságra tehetnek szert, amely a fejlett technológiájú országokéval vetélkedik.