Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

III. FÜGGELÉK - 1. A hegymászás két módja: Tanmese a tudományszervezésről M. J. Moravcsik

202 A HEGYMÁSZÁS KÉT MÓDJ A a bázis ki-kiszélesedik, sokoldalúbbá válik, szakmai orientációi kialakulnak és megszilárdulnak, és befolyása megnő az ország egyéb területein is. Ahogy a létező berendezéseket, készülékeket a kutatómunka haladása nyilvánvalóan elavulttá teszi, új berendezések beszerzésére kerül sor. Végül a kutatótársadalom elég naggyá válik ahhoz, hogy valamiféle szilárdabb adminisztratív szerkezetre van szüksége. Ezt az igényeknek megfelelő minimális szinten létre is hozzák. A közösséget erősítendő a hazai és külföldi kollegákkal való kapcsolatokat minél inkább kiépítik. Mindezen idő alatt a fejlődés indikátoraként felhasználják a kutatógárda egyre szaporodó produktumait; a tudományos közleményeket, jelentéseket, szabadalmakat, gyártási eljárásokhoz való különféle hozzájárulásokat, stb. Van azonban egy másik lehetőség is. Ennek első lépése a „Tudományos összesített Keretintézet Fejlesztésének Egységes Javaslata" (röv.: TÖKFEJ) összeállítás, amelynek elemei között megtaláljuk a szervezési sémákat, célkitűzéseket és utasításhalmazokat. Imponzás épületeket emelnek, csillogó új műszereket vásárolnak, és a kutatás eme nemzeti központjaiba buzgó adminisztrátorokat helyeznek el. Nemzetközi szervezetekhez csatlakoznak, és a bürokratákat olyan tudománypolitikai tárgyú nemzetközi konferenciákra küldik ki, ahol megtanulhatják a kutatási politika létrehozásához alkalmas Delphi-módszert, és megegyeznek abban, hogy további új nemzetközi szervezeteket kell létrehozni. A kutatási pénzügyi alapokat annak megfelelően osztják el, hogy a projektcímek összhangban vannak-e a TÖKFEJ tervvel. Ha valaki érdeklődik a tudomány és technológia fejlődéséről, gondosan csak a befeketetésekről szólnak; az épületek számáról, az adminisztratív testületekről, a berendezés-parkról, és esetleg a tudományban és technológiában minősítést nyert emberek számáról (színvonaluktól eltekintve). Arról, hogy vajon ezen fomalisztikus, költséges és időtrabló manipulációk közepette létrejön vagy hasznosítódik-e tudomány és technológia, nos ezzel a kérdéssel nem foglakoznak. Manapság ez a másodikként említett út túlságosan is elterjedt, emiatt azután a tudomány és technológia fejlesztési és hasznosítási célkitűzései sok helyen csorbát szenvednek.