Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield

179 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE A jelöltek kutatási teljesítményének felmérése a végleges egyetemi állásokkal kapcsola­tos vizsgálatok valószínűleg legbonyolultabb része. Gyakran megtörténik, hogy a jelölteket felkérik nevezzék meg azokat a másutt dolgozó kollegáikat, akik kutatásaik minőségére vonatkozóan véleményt szolgáltathatnak. Ezektől a szakértőktől azután levélben kérik be véleményüket. Ha a kar vagy tanszék tagjai ismernek más olyan kutatókat, akik munkája kapcsolatos a jelöltekével, ezek megjegyzéseit, véleményét is kikérheti az egyetem. A jelöltek bibliográfiájával felfegyverkezve a kari bizottságok megkísérlik ezek kutató­munkája mennyiségének és minőségének felmérését. Ez a „felmérés" néha puszta közle­ményszámlálásból áll. Más esetekben a különböző típusú közleményeket különbözőképpen súlyozzák. Erre a célra többféle értékelési módszert is kidolgoztak. Ezekben általában meg­állapítják, hogy hány cikk ér fel egy könyvvel. A kutatási közlemények, az áttekintő cikkek, rövid jegyzetek, szerkesztői levelek és a publikálatlan jelentések mind-mind más súllyal jönnek számításba. 4 • 4 ~ 1 9 Néhány értékelés szerint a társszerzős cikkek egyes szerzőit nem illeti meg a közlemény teljes hitele. 1 16,1 9 Chait és Ford 1 0 (197 old.) azt ajánlja, hogy az értékelésben különbséget kell tenni a szakmai bírálókkal rendelkező és azzal nem rendelkező folyóiratok között. Azonban noha a legtekintélyesebb folyóiratokban megjele­nő cikkeket szakmailag bírálják, ez sok más folyóiratra nem áll. A San Francisco-i Egyetem súlyozási rendszere, amely a kari értékelésekben kifejezetten kvantitatív utat vá­laszt, minden hasonló rendszeren túlmegy. A közleményeket pontszámokkal értékelik attól függően, hogy milyen hosszúak, mennyire tekintélyes a folyóirat, amelyben megjelentek, hány idézetet kaptak, és vajon kapott-e a cikk pályadíjat, avagy értékelték-e hosszasabban más közleményekben. 1 0 A kutatási eredmények áttekintésekor a tanszék tagjai át kell olvassák a jelölt cikkeit és könyveit, legalábbis részben. Ez régebben könnyebb feladat volt. Ma azonban a tanszékek és az egyéni közleményszámok növekedése miatt ez a feladat nehezebbé vált, de még mindig szükséges. A döntés meghozatala előtt a kari bizottság általában figyelembe veszi a jelölt hozzá­járulásait a tanszék életéhez, beleértve ebbe az adminisztratív kötelezettségek ellátását, kol­legáknak adott tanácsokat és a jelölt számára megítélt kutatási alapokat, ösztöndíjakat. Számításba jönnek még kitüntetések, díjak, tudományos testületekben és szerkesztőbizott­ságokban való részvétel is. Figyelembe szokás még venni szimpóziumokra, konferenciákra, más egyetemekre való előadói meghívásokat, az összejöveteleken elhangzott előadásokat és konzultációs megbízásokat is. Vannak bizottságok, amelyek számításba vesznek olyan értel­mező, ismeretteijesztő írásokat is, amelyek a széles nagyközönségnek szólnak. Martin Meyerson, a University of Pennsylvania Foundation elnöke, és egykor Harvard egyetemi oktató rámutat arra, hogy a legtöbb bizottság azt is megvizsgálja, vajon a jelölt munkája ki­bővíti-e a tanszék tudományos programját, ad-e neki új irányokat, vagy kiépít-e más prog­ramokkal kapcsolatokat. 2 0 Ha a jelölt a tanszéki/kari szinten megfelelőnek találtatik, az addig összegyűlt információt egy egyetemi vagy főiskolai szintű bizottság tekinti át. Ezek­ben a bizottságokban a tagság gyakran bizalmas, titkos jellegű és olyan kutatókra, tudósokra korlátozódik, akik e jelölt szakterületével nagy vonásokban kapcsolódó tudományszakokban tevékenykednek. A Harvard egyetemen ebben a bizottságban résztvesznek egyetemen kí­vüli szakemberek is a jelölt tudományterületéről, továbbá az egyetem elnöke is. Meyerson szerint ezektől a külső szakértőktől „az t várják, hogy ne csupán a mindenkori és a múltbeli szokásokat és az idézettséget vizsgálják, hanem afelől is érdeklődjenek, merre fog tartani a szakterület fejlődése. Egy ilyen analízis értelmében azt is elvárják e szakértőktől, hogy fel­derítsék vajon a lehetséges jelöltek bejuthatnak-e a jövőbeli munka élvonalába " 2 0 Ez a bizottság gyakran további leveleket is kér be a jelölt felmérésére. Néha felkérnek egy kolle­gát is, hogy a jelölt ügyét előteijessze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom