Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield

178 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE nünket abban, hogy nagy, átfogó vizsgálatokat végezzünk, amelyekben az egyes egyéneken csupán minimális hangsúly van. És természetesen vigyáznunk kell arra, hogy az egyént sérelmes összehasonlításokkal ne hozzuk hátrányos helyzetbe. Éppen ellenkezőleg, mint nemrégiben közölt tanulmányok mutatták,

8 az idézetanalízis segédkezet nyújt abban, hogy sok elismerésre érdemes, de széles körben nem eléggé ismert kutatóra felhívjuk a figyelmet. Akár tetszik, akár nem, akár az Institute of Scientific Information (ISI) ösztökélésére, akár anélkül, az idézetanalízis fontos módszerré vált a tudományos munka kihatásainak becslésében. Tekintve, hogy egyes adminisztrátorok az adatok jelentőségének nem teljes ismeretében felhasználják a Science Citation Index-e,t (SCI), a Social Sciences Citation Index-et (SSCI), vagy az Arts and Humanities Citation Index-et(AHCI), úgy érzem kötelességem, hogy foglalkozzak ezek használatával az előléptetési, különösképpen pedig a tartós státuszokkal kapcsolatos döntésekben. Egy kutató, éspedig egy termékeny kutató idézettségi vizsgálata igen bonyolult folyamat lehet. A szükséges eljárás többől is állhat, mintsem egy pillantást vetni az SCI, SSCI vagy AHCI nyomtatott outputjára vagy on-line megjelenítési formájára. A végső értékelésben szerep jut a jelöltek cikkei és könyvei mélyreható értelmezésének. Az analízisben figyelembe kell venni a tudományterület közlési és idézési szokásait, annak okait, hogy a jelölt cikkeit miért idézték, továbbá az ön-idézési korrekciókat is. Ezekről a módosításokról úgy szólok, hogy tudom, sok esetben az egyes jelöltekről fontos benyomások kaphatók, ha egyszerűen csak bepillantunk az SCI vagy az SSCI egy ötéves kumulatív kötetébe. Ezeket az első elnagyolt impressziókat azonban szubjektív szakmai véleményekből kapott más benyomásokkal is ki kell egészíteni. A tartós állásokra való pályázatok értékelése tradicionális módon a jelöltek tanszéki elbírálásával kezdődik. A tanszékvezető (esetleg más, véglegesített tanszéki, kari tagokkal együtt) felméri a jelölt oktatási és kutatási képességeit. Azonkívül, hogy a jelöltek életrajzzal és bibliográfiai adatokkal kell ellássák a bizottságot, esetleg még arra is felkérik őket, hogy önértékelést is végezzenek, amelyben oktatási és kutatási tevékenységüket és társadalmi munkájukat kell demonstrálniuk.

9 Áttekintő munkájukban, amely a tartós státuszok kijelölési — értékelési rendszerével foglalkozik különböző egyetemeken, Richard P. Chait, Pennsylvania University, University Park, és Andrew T. Ford, Allegheny College, Meadville, Pennsylvania megemlítik, hogy a Harvard-i Graduate School of Business Administration jelöltjeinek engedélyezik, hogy megnevezzék azokat az egyetemi tanárokat, akik munkájukat nem tudnák elfogulatlanul értékelni.

1

0 Néhány egyetemen az oktatási képességet úgy ítélik meg, hogy megfigyelik a jelölteket az előadóteremben, és szemügyreveszik oktatási eszközeit. A legtöbb esetben azonban hallgatói értékelési lapokat használnak erre a célra. Ezek a formanyomtatványok lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy különféle oktatási jellegzetességeket osztályozni tudjanak, így a tárgykör ismeretét, a tárggyal kapcsolatos lelkesedést, és hogy az oktató mennyire hozzáférhető a hallgatók számára oktatási tanácsadásra. Sok szerző kritizálja ezeket az értékelési lapokat. Azt állítják, hogy a hallgatók tudásszintjében és eredményeiben bekövetkező változások mérésére valójában nem megfelelőek. A véglegesített egyetemi státuszok és a hallgatói értékelésekkel kapcsolatos áttekintő munkájukban az alábbi szerzők vezérfonalakat adnak a hallgatói rangsorolási eszközök megszerkesztésére és analízisére: Peter Seldin,

9 Pace University, Pleasantville, New York; Richard I. Miller,

1

1 Southwest Texas State University, San Marcos; Frank Costin és kollegái,

1

2 University of Illinois at Urbana-Champaign, és Ronald A. Berk,

1

3 Johns Hopkins University, Baltimore, Maryland. Bármely módszert is választunk az oktatási készség és a hivatástudat fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez is egy olyan bonyolult téma, amely a hallgatói értékelésen messze túlnyúlik.