Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 5. A gyógyszerkutatás tudománymetriai elemzése M.E.D.Koenig

II.5. A GYÓGYSZERKUTATÁS TUDOMÁNYMETRIAI ELEMZÉSE* a sztár-típusú klinikai cikkekkel együtt mind a korrelációkban, mind pedig a különböző regressziós egyenletekben. A kémiai egyke és a klinikai sztár-cikkek akár fel is cserélhetők, anélkül, hogy ennek nagyobb hatása lenne. A faktoranalízis eredményeit vizsgálva (8. táblázat) szembeötlő, hogy mennyire hasonlóak a klinikai sztár és a kémiai egyke közlemények együtthatói mind a négy faktor esetében (0,60,0,65,0,37 és 0,21 összehasonlítva 0,66, 0,51, 0,30 és 0,33-mal). A klinikai sztár és kémiai egyke cikkek ugyancsak hajlamosak arra, hogy jelentősen eltérjenek egyéb klinikai, illetve kémiai tudománymetriai változóktól. Noha ennek okai ismeretlenek, kétségtelen, hogy a klinikai sztárcikkek és az egyke kémiai közlemények az analízis során igen hasonlóan viselkednek. Bár a gyógyszerkibocsájtással való tudománymetriai korrelációk indokoltan (de nem drámaian) nagyoknak mutatkoznak, a termelékenységgel való összefüggések kiábrándítónak bizonyultak. A kémiai egyke cikkek viselkedése valóban rendhagyó. Miért pont az egyke cikkek, és nem az idézetlenek vagy a sztárok? Ezenkívül még van egy érdekes összefüggés. A kémiai egykék szorosabban korrelálnak a klinikai sztár-cikkekkel és a klinikai cikkekre kapott összes idézetekkel, mint a kémiai sztárcikkekkel és a kémiai cikkekre vonatkozó összes idézettel (0,87 illetve 0,84 szemben 0,66 illetve 0,76-tal). Ez a merőben szokatlan viselkedés lehet műtermék, de bizonyulhat teljesen jogosult jelenségnek is. Az ember el tud képzelni olyan fejlesztési dinamikát is, amelyben az új gyógyszeripari hatóanyagokhoz kémiai kutatás, különösképpen a szerveskémiai szintézis szükséges. Ez a fejlesztési munka azonban nem olyan tevékenység amely szükségképpen kutatási frontvonalba tartozik és ezért a többi kutató nem idézi gyakran. Ezáltal tehát kevés kémiai sztár-cikkhez vezet. Ha azonban ez a kémiai munka olyan fejlesztési vonalon helyezkedik el, amely elvezet egy engedélyezett gyógyszerhez, akkor ezt a munkát a gyógyszerre vonatkozó korai cikkek idézni fogják. Ilymódon szerényen idézett kémiai cikkekre számíthatunk. A rákövetkező cikkek most már inkább a gyógyszerhatékonyságot bizonyító klinikai cikkeket idézik, így a klinikai cikkek könnyen válhatnak sztárokká. Ez a mechanizmus eredményezheti azt, hogy az új gyógyszerek bevezetése összefonódik mind a kémiai egyke mind a klinikai sztár-cikkekkel. Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy megalapozott bizalommal lehet a klinikai sztárcikkeket a gyógyszerkibocsájtás előrejelzésére használni. Ezenkívül viszont jóval kisebb, de talán nem teljesen indokolatlan bizalommal lehet akár a klinikai sztár-cikkek aránymérő változóit, akár magukat a klinikai sztár-cikkek számát a gyógyszergyárak termelékenységének előrejelzésére felhasználni. 5. A gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítménye Az összegyűjtött adatok bizonyos fényt vetnek a gyógyszeripari vállalatok kutatási teljesítményeire is. Könnyen megállapíthatjuk, hogy kik a nyertesek és vesztesek az új gyógyszerek bevezetésében. Pfizer Inc. a nyilvánvaló győztes, holtversenyben van a Merck-kel az FGE-k vonalán (öt van mindegyiknek), első helyen áll az összpontszámban, és vezet a termelékenységben (lásd. 4. táblázatot). Mégis a szakértői vélemények alapján legfeljebb közepes helyezésű. Kreativitás szempontjából negyedmagával a kilencedik helyen, hozzájárulásai szempontjából a tizedik helyen, a kereskedelmi hatékonyságból másodmagával a kilencedik helyen, és alapkutatási szempontból a tizedik helyen végzett (lásd 7. táblázatot). Tudománymetriailag hasonló a sorsa. Kilencedik helyen áll idézettség szerint és tizediken, ami a sztárcikkek számát illeti (lásd 2. táblázatot).