Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* p Vitathatatlan, hogy a centrumok összeválogatása még így sem tökéletes. A bonni nagy antenna precízebb, mint a Jodrell Bank-ban levő, és ezért a rövidebb hullámhosszakon való munkára, és többféle spektroszkópiára használják. A holland és a két fő Cambridge-i interferométer esetében az utóbbiakat elsősorban kontinuum-munkában használják, míg a hollanddal mind kontinuum, mind spektrumvonal észleléseket végeznek. Mindazonáltal, ha az összehasonlíthatóság mértéke nem is teljes, elég a jelen elemzés céljaira. ^így pl. kétséges, hogy egyenlőségjelet tehetünk-e az angliai Royal Society tagsága és az USA-beli National Academy of Sciences (az Amerikai Tudományos Akadémia) tagsága közé, figyelembe véve, hogy milyen különbség van beválasztott aktív kutatók százalékai között,a kiválasztási kritériumokban stb. r Az azonban valószínűleg fontos tény, hogy a Cambridge csoportban - amely, mint látni fogjuk a legtöbbet látszik hozzátenni a tudományos fejlődéshez — két olyan kutató is van, akik az 1974 évi fizikai Nobeldíjban osztoztak. u Ezt tükrözik a csillagászok válaszai arra a kérdésre, hogy mit tartanak az egyes csoportok jelentősebb eredményeinek. Nagymértékű egyetértés van pl. azt illetően, hogy a pulzárok első megfigyelése kiemelkedő felfedezés volt, a különböző alacsonyabb szintű eredményekkel kapcsolatban már jóval csekélyebb volt az egyetértés. 'Elvileg a korábbi évek megfelelő számadatait is figyelembe kellene venni, de ezek megszerzése sokkal nehezebbnek bizonyult. Ennek ellenére lehet bizonyos általános megfigyeléseket tenni az időbeli tendenciákra. A most figyelembe vett tízéves időszak kezdetén a holland és német csoportok még gyermekcipőben jártak. Az első öt évben gyorsan növekedtek, de a következő öt év során (1978-ig) az intézeti tagok száma és a működési költségek jóval lassúbban növekedtek, megközelítve azt a szerény ütemet, ami a brit csoportokat jellemezte a tíz év alatt. Így az utolsó öt évben a négy központ tevékenységi skáláinak hányadosai nem változtak jelentősebben. 7A csillagászok idejük egy bizonyos hányadát a kutatással összefüggő adminisztrációval is töltik mind saját kutatóközpontjukban, mind azon kívül (nemzeti és nemzetközi bizottságokban stb.). Ezen kívül néhány kutató új berendezések fejlesztésére is sok energiát fordít. Az ilyen feladatokra fordított időt nem választottuk külön a kutatásra fordítottól, mint hogy ezek a feladatok lényegi és szerves részei a modern, nagyléptékű kutatásnak. Míg az összes kutatóközpont nagyjából hasonló időhányadot fordít műszeres feladatok és adminisztráció céljaira, ez az időhányad nyilvánvalóan ciklikusan változik,amint a központ áthalad a következő állomásokon: egy nagyobb kutatási komplex tervezése, konstrukciója, kiaknázása, egy újabb egység tervezése stb. Ennek eredményeképpen, a vizsgált tízéves periódusban Jodrell Bank állítása szerint ők lényegesen több energiát fordítottak műszer és berendezés építésre, mint riválisaik. íz Mivel egy-egy kutatóközpont teljes kiadása nyilván észrevehetően fluktuálhat egyik évről a másikra, attól függően, hogy építenek-e egy nagyobbfajta új berendezést, az egyes központok működtetési költségeinek számításában eltekintettünk a nagyobb beruházási tételektől (a 100 ezer fontnál nagyobbaktól). Az itt definiált „működtetési költségek" azonban a teljes, összes többi kiadást tartalmazzák, beleértve a kevésbé költséges inkább rutinszerű berendezéseket. '"Ezek a számadatok a hozzánk mindegyik kutatóközpontból beküldött teljes közleménylistákból származnak, és ezért elég pontosak. Ha vannak is hibák, azok nem haladhatják meg az 5%-ot. ^A rádiócsillagászatban gyakorlatilag minden preprint (közlés előtti kézirat) végülis közlésre kerül, ezért kizártuk azokat, nehogy ,kétszeres számolás" következzen be. N A berendezések építésére való összpontosítás hatásai még világosabban mutatkoznak meg a 13. táblázatban, amely szerint az egy Cambridge-i közleményre eső idézettség jelentősen csökkent a korai hetvenes években. Ebben az időszakban a személyzet nagyrészét lekötötte az új teleszkóp építése, kipróbálása és működésbe