Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

130 AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE I helyezése, és noha a csoport egészét tekintve a publikációszám csak kissé csökkent ugyanis néhány igen produktív doktorandusz (Ph. D. student) szintentartotta, az egyes cikkek idézettsége drámai módon csökkent. ^Kutatók hivatkozásai a csoportjában dolgozó kollégák munkáira. P Feltételezhető, hogy a legidézettebb cikkek száma legalábbis részmutatója az egy kutatócsoport által tett „felfedezések" számának, és valóban a később tárgyalandó peer-beszélgetésekből olyan bizonyíték adódott, amely ezt a feltételezést alátámasztja. Ezekben a beszéletésekben a csillagászokat arra kértük, hogy jelöljék meg azokat a főbb „felfedezéseket' vagy a tudományos ismeretanyaghoz való jelentősebb hozzájárulásokat, amelyeket az egyes kutatócsoportok tettek az 1978-ig terjedő évtizedben. Legalábbis a nagyobb hozzájárulásokat illetően nagyfokú egyetértés volt a megkérdezettek között, és a megjelölt hozzájárulások általában megegyeztek a leginkább idézett cikkekkel. Sőt azon két kutatóközpontban, ahol nagyon kevés sokszor idézett közleményt publikáltak, nagyon sok csillagász minden további nélkül bevallotta, hogy a kutatóközpont a vizsgált évtizedben semmilyen nagyobb felfedezést nem tett. ^A már említett négy kutatóközponton kivül ide tartoznak az amerikai rádióteleszkópok Arecibo-ban, a Caltech-en és a National Radio Astronomy Observatory (NRAO) (Nemzeti Rádiócsülagászati Obszervatórium), a francia központ Nancay-ban és az ausztráliai nagy antenna Parkes-ban. A kilenc központ közül ötnek még nem tanulmányoztuk publikációs és idézeti mutatóit, de reméljük, hogy a jövőben erre is sort keríthetünk, hogy lássuk az eredmények hogyan korrelálnak a peer-módszer eredményeivel. Ez már a világ rádiócsillagászati közösségének legnagyobb részét felölelő tanulmány lenne, és az így kapott eredmények már nem csupán tudománypolitikai, hanem tudományszociológiai szempontból is relevánsak lennének. R Mint várható volt, ezzel szemben tapasztaltunk némi vonakodást, általában azon az alapon, hogy mivel mindegyik központ egy kissé eltérő munkát végez, félrevezető egyetlen skálán elhelyezni őket a rangsorolásban. Ennek ellenére, a legtöbb válaszoló (88%) vállalta a rangsorolási kísérletet, egyesek vállalkoztak az 1 és 9 közötti besorolásra, míg mások inkább az „elsőrangú", „másodrangú", „harmadrangú" stb. kategóriákba helyezték az egyes centrumokat. S Ha két központ holtversenyben első volt, rangsorolásuk 1,5. Hasonlóképpen, ha három volt első, akkor rangsorolásuk 2 volt (1,2 és 3 átlaga) stb. T A megmaradó öt közül négy mindössze 1,1 egységgel különbözött, és a fennmaradó egyetlen, ahol az eltérés 2,2 volt, ön-rangsorolásra vonatkozott. ^Ezen kívül az idősebb MPI kutatók hajlamosak voltak sajátmaguk túlértékelésére, de ezt korrigálta a fiatalabb kutatógárda, amely inkább enyhén alulértékelte a csoport tudományos eredményeit. A német központban észlelt ilyen eltérés az idősebb és fiatalabb kutatók értékelései között a fiatalabbak bizonyos elégedetlenségével kpcsolatos a csoport kutatási szervezésével és orientációjával szemben. Azok az amerikai csillagászok, akik Hollandiában és Németországban dolgoztak, a három amerikai obszervatórium közül kettőt az átlagnál kissé magasabbra értékeltek, de ezek a különbségek aligha jelentősek. Arecibo-t 6,3±l,3-nak rangsorolták szemben az átlaggal, ami 7,2±0,4 és az NRAO-t 2,8±l,3-ra szemben a 3,2±0,7-es átlaggal. A Caltech-en levő harmadik amerikai központot az átlag alá értékelték (6,4±1,8) összehasonlítva az 5,7+0,8-as átlaggal, de a különbség ismét csak valószínűleg jelentéktelen. E szisztematikus különbségek kicsinysége miatt kétségesnek látszik, hogy az átfogó peer-analízis eredményeit lényegesen megváloztatta volna-e, ha az itt tárgyalt országokon kívül további országok rádiócsillagászait is bevontuk volna. Ennek ellenére érdekes lett volna a francia, amerikai és ausztrál rádiócsillagászokat is bevonni az értékelésbe, és ezt a jövőben esetleg meg is tesszük. ^Hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy grafikon, csupán rajzos megjelenítése a 15. táblázat jobb oldali oszlopában levő számadatoknak. A kilenc központot csak azért helyeztük el abban a sorrendben, amely a rang-