Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

112 II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* 3. táblázat A csillagászati kutatók száma 1978-ban Cambridge Jodrell Bank NFRA MPI Csillagászati kutatók* (diplomázó hallgatók kivételével) 17 25 ~ 40 -60 A kutatásban résztvevő diplomázó hallgatók száma** 16 14 - 10 -15 A csillagászati összkutatószám 33 39 -50 -75 *Ez azoknak a csillagászoknak a száma, akik a csoport megfigyelési eszközeit rendszeresen használják és akik csillagászati folyóiratokban közölnek. Nincsenek ebben benne a rádióteleszkópokat rövid ideig használó látogatók, viszont benne vannak azok a kutatók, akik elsőszámú feladata mindegyik kutatócsoportban a műszerek és a számítógépek fenntartása, de akik mégis idejük jelentékeny részét csillagászati kutatásra fordítják. "Ebbe nem számítanak bele az M.Sc. diákok Jodrell Bank-ban, az elsőéves végzettek (postgraduates) Cambridge-ben, a „doctorandus"-ok Hollandiában, és a diplomázó hallgatók (diploma students) Németországban, másszóval megpróbálunk hasonlót hasonlóval összevetni, amennyire lehetséges. 4. táblázat A csillagászati kutatók 1978. évi effektív száma, figyelembe véve az oktatási kötelezettségeket* Cambridge Jodrell Bank NFRA MPI Az oktatásban résztvevő kutatók száma 14 17 -30 -20 Az oktatásban töltött idő (%)** 33 31 - 10 -10 A kutatásból effektive „elvesztett" kutatók száma 5 5 - 3 - 2 Effektív kutatói létszám (diplomázó hallgatók kizárva) 12 20 -37 -58 Effektív kutatói létszám (diplomázó hallgatókkal együtt) 28 34 -47 -73 *Ez magában foglalja a diplomázó hallgatók, holland „doctorandus" és német „Diploma" (okleveles) hallgatók oktatására fordított időt. **Az egyes csillagászoktól megkérdeztük, idejük mekkora hányadát áldozzák oktatásra, és az eredményeket mindegyik kutatóközpontra átlagoltuk. A kutatási tevékenység szintjét befolyásoló második tényező az az időmennyiség, amit . a rádiócsillagászoknak oktatási teendőik ellátására kell fordítaniuk. Mind Cambridge-ben, mind Jodrell Bank-ben az egyetemi oktatók beszámolása szerint idejüknek átlagban 30%-át fordítják az egyetemi és M.Sc. tanfolyamokban oktatásra és adminisztrációra, míg a holland és különösképpen a német csillagászok oktatási terhei jóval csekélyebbek. Nyilvánvalóan minél több oktatómunkát kell végezni, annál kevesebb idő marad kutatásra, ennek figyelembevételére az egyik módszer az, hogy az egyes központokat használó csülagászok effektív számát csökkentjük. A megfelelő korrekciókat az egyes kutatóközpontokra a 4. táblázat tartalmazza. Mint látható, ez tovább növeli a kutatási skálák különbségeit a két brit központ illetve két európai megfelelője között/ A harmadik számításba veendő tényező a csoport évi működtetési költsége.^ Az erre vonatkozó 1978 évi értékeket az 5. táblázat tartalmazza, amely ezenkívül tartalmaz kutatón-