Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* 5. táblázat Évi működtetési költségek 1978-ra* (fontsterlingben megadva) Cambridge Jodrell Bank NFRA*** MPI*** Évi működtetési költségek** 6-10® 0,9-10

6 2,6-10® 3,7-10®+ Az egy csillagászkuttóra eső évi költség (hallgatók nélkül) 35-10

3 35-10

3 65-10

3 70-10

3 Az egy csillagászkutatóra eső évi költség (hallgatókkal együtt) 20-10

3 25-10

3 50-10

3 50-10

3 Az egy effektív kutatóra eső évi költség (hallgatók nélkül)tt 50-10

3 45-10

3 70-10

3 65-10

3 Az egy effektív kutatóra eső évi költség (hallgatókkal együtt) 20-10

3 25*10

3 55-10

3 50-10

3 *Ez a becsült kiadás az 1978-as naptáxi évben, a 6. táblázatban bemutatott nagyberuházási tételek kizárása után. Ahol a pénzügyi év nem esik egybe a naptári évvel, ott az 1977/78 és 1978/79 pénzügyi évek megfelelő átlagát vettük. Emiatt, továbbá az egyes kutatóközpontokban alkalmazott különböző könyvelési eljárások miatt, ill. az ebből következő döntés nehézsége miatt, hogy ti. müyen forrásokat kell figyelembe venni vagy elhagyni, az itt megadott adatok csak 5 vagy 10% pontosságúak. Ez azonban céljainkra teljesen megfelelő. Megjegyzendő, hogy e cikk egy korábbi kéziratában egy sokkal szélesebb definícióját használtuk a „működtetési költség"-nek, ezért van az, hogy a táblázatban levő számadatok valamivel kisebbek, mint az előbb idézettek. **E számításokban az 1978 árfolyamokat használtuk, ami szerint egy angol font 3,8 DM és 4,2 holland forint. ***Ez magában foglalja kb. harminc csillagász és tíz doktorandusz (Ph. D.) fizetési költségeit a leideni, groningeni és utrechti egyetemekről, akik az NFRA kutatási berendezéseit rendszeresen használják, továbbá tizenöt tagú fenntartó személyzet fizetését is. TEZ magában foglalja kb. tizenöt kutató és hallgató (és a rájuk jutó fenntartók) kutatási költségeit a bonni, hamburgi, bochumi és tübingeni egyetemekről, akik az MPI teleszkópot rendszeresen használják. TTAzaz leszámítva az oktatással töltött időt. kénti különböző költségadatokat is, függően attól, hogy a hallgatókat beleértjük-e vagy sem, és attól, hogy az oktatási terhelésből fakadó különbségeket is számításba vettük-e vagy sem. Az össz-müködtetési költségadatok hasonló vagy valamivel nagyobb különbségeket mutatnak, mint a 3. és 4. táblázatok adatai, a nagyobb különbségek a magasabb hollandiai és német fizetésekből erednek (lásd a kutatónkénti költségadatokat). Ezen kívül a nagyobb tőkeberuházási költségeket (azaz egy új teleszkóp, vagy az adott készülékek átfogó felújítási költségeit) a 6. táblázat tartalmazza. Nleg kell jegyezni, hogy ha ezeket a költségeket egy rádióteleszkóp valószínű élettartamára (pl. húsz évre) elosztjuk, akkor a működtetési költségekhez képest kicsinyek, még az infláció figyelembe vétele után is. Következésképpen a kutatóközpontok összköltségi hányadosait lényegében a működtetési költségek határozzák meg. Egy végső tényező, amely a kutatócsoport tudományos tevékenységi szintjét befolyásolja a fenntartó személyzet (azaz a nem-csillagászok) száma. Az errevonatkozó adatokat a 7. táblázat második sora mutatja, a fenntartók: csillagászok arányával együtt. Látható, hogy Cambridge-nek van a legkisebb számú fenntartó személyzete, Jodrell Bank-nek kb. 15%-kal több, a holland csoportnak kétszer annyi, mint Cambridge-nek, és a német csoport háromszor áll jobban ebből a szempontból. A fenntartó személyzet/csillagász arány azonban nagyjából hasonló mindegyik kutatóközpontban. összefoglalásképpen: minden befektetés (input) mutató azt sugallja, hogy a tudományos tevékenység kiterjedése a legnagyobb a német csoportban, amely kétszer nagyobb, mint a legkisebb, Cambridge-i csoport. Jodrell Bank kb. 20%-kal nagyobbnak adódik, mint