Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

ELŐSZÓ (Szentágothai János)

8 tói közül: Price fizikus, Nalimov és Mulcsenko pedig matematikai statisztikusok. Nalimov kísérlet-tervezést és matematikai statisztikát ad elő ma is a Moszkvai Lomonoszov Egyetemen. Ez a kötet - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára által indított „Informatika és tudományelemzés" c. sorozat első tagja — az elmúlt öt év hazai tudománymetriai vizsgálatainak eredményeiről ad összefoglaló képet. Szerzői természettudományos kutatásban több mint két évtizedet eltöltött kutatók,*** akik a tudománymetria módszereinek alkalmazását saját szakterületükön, hobbyként kezdték el. Érdeklődésük és ezirányú tevékenységük körét fokozatosan bővítve jött létre az alkalmazásnak e könyvben vázolt széles spektruma. A tudománymetria, amint azt a nemzetközi, elsősorban a szovjetunióbeli tapasztalatok is mutatják, a tudományos kutatási tevékenység mechanizmusának jobb megismerésével jelentős szerepet vihet a kutatásértékelés és irányítás területén. A kutató szintjén pedig — de erre hadd említsek inkább egy példát — ismeretes, hogy a tudományterületek fejlődése, növekedése eltérő ütemű, de általában leírható egy exponenciális görbével. A növekedés üteme jó közelítéssel mérhető például a publikált dolgozatok számának növekedésével. A dolgozatok számának, azaz az írott tudományos ismeretanyag mennyiségével együtt kell növekednie azonban a területre belépő új kutatók számának. A szakterület fejlődési sebessége viszont meghatározza az azon dolgozó tudományos populáció iátlagos életkorát, az egyes kutatóra a specializálódás, az új ismeretek befogadására ható kényszerítő erők mértékét, a vetélytársak számát, stb. Vajon létezik-e olyan kutató, akit ezek az eredmények hidegen hagyhatnak, vagy legalábbis nem gondolkodik el rajtuk? A könyvben közölt tanulmányok általános megállapításain túlmenően azok egyben metodikai útmutatásul is szolgálhatnak. Az érdeklődők a leírt vizsgálati módszereket saját kutatási területükre is alkalmazhatják. Mint minden új tudománynak, a tudománymetriának is vannak vitatható eredményei, lelkes hívei és ellenzői. Az igazság, mint általában, itt is valahol középen van. Meg kell határoznunk, hogy a tudománymetria mely kérdések megválaszolására alkalmas, melyekre nem. Ilyen értelemben e könyv úttörő jellegű. Így a tudománynak, mint önszabályozó kibernetikai rendszernek a vizsgálatára egy igen hathatós kvantitatív módszer alapjait és első hazai eredményeit ismerteti. ***Bujdosó Ernő a fizikai tudományok kandidátusa, Braun Tibor és Ruff Imre a kémiai tudományok doktorai.