Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

BEVEZETŐ A SOROZATHOZ - Informatika és tudományelemzés: a korszerű információ jegyében (Rózsa György)

BEVEZETŐ A SOROZATHOZ INFORMATIKA ÉS TUDOMANYELEMZÉS: A KORSZERŰ INFORMÁCIÓELLÁTÁS JEGYÉBEN írta Rózsa György az MTA Könyvtár főigazgatója Akadémiánk elnöke e sorozat előszavában a következőket írja: „Ügy érzem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szervei e sorozat megindításával... egy, az Akadémia hagyományaihoz méltó és társadalmi méretben nagy fontosságú fejlődést indítanak meg". Nem túl gyakori megállapítás tudományos életünkben valamiről, hogy az társadalmi méretekben nagy fontosságú fejlődést indít meg, még kevésbé szokott egy ilyen megállapítás egy közgyűjteményhez, adott esetben egy könyvtárhoz kapcsolódni. A Magyar Tudományos Akadémia ihletőként, Könyvtára pedig mint e sorozat konkrét kezdeményezőjeként és megvalósítójaként - mint másfél százados közös történelmük során együttesen vállalhatják ennek kezdeményezését és elismerését, vagy bírálatát. További idézet az Akadémia elnöke előszavából: „Mint minden új tudománynak, a tudománymetriának is vannak vitatható eredményei, lelkes hívei és ellenzői". A sorozat közrebocsátója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tisztában volt és van a tudománymetria lehetőségeivel és korlátaival egyaránt. Nem abszolutizálja azt, akárcsak a számítógépes adatbázisokat és ezeken belül, az általa kezdetnek kiválasztott Science Citation Index-et sem. Mind a tudománymetria, mind pedig az SCI gépi témafigyelő és egyéb szolgáltatásai egyfelől a kutatásirányítás és -tervezés, másfelől a kutatási munka információellátása eszköztárának nem kizárólagos, de sajátos módszerű, hatékony, korszerű adalékai. Az Akadémia Könyvtárának új sorozata, amelynek első, a tudománymetria alkalmazásával foglalkozó kötetét veszi kézbe az olvasó, a korszerű információellátás elméletével, módszertanával és gyakorlatával foglalkozó tanulmányoknak, monográfiáknak ad helyt. Általuk tovább bővül a Könyvtár tudományos munkássága, amelynek eredményei nagyrészt a már eddigi sorozatokban, a „Közlemények"-ben, a kézirattári katalógusaiban, a „Keleti tanulmányokéban és a Keleti Gyűjtemény reprint-köteteiben öltöttek testet. így kapcsolódik egybe hagyomány és korszerűség a Könyvtár tudományos tevékenységében, a történeti és filológiai témák művelése átível a legfejlettebb technológiájú szakirodalmi információ-feldolgozásig és a tudományelemzésig. Ez az egybekapcsolódás, átívelés, megfelel annak a történeti fejlődési folyamatnak, melynek során a magyar nyelv ápolásának és a tudomány müvelésére történő alkalmassá tétele céljából alapított Akadémiának korunkban egyik leglényegesebb feladatává vált, a nemzetközi tudományosság eredményeinek alkalmassá tétele, a hazai kutatás számára. E feladatnak egyben nagymértékben hozzá kell járulnia a magyar tudomány nemzetközi versenyképességéhez is. E versenyképesség fenntartása egy izolált nyelv,,a külgazdasági kapcsolatok jelentékeny aránya folytán létrejött nyílt gazdaság, az ennek megfelelő nyílt tudomány és az ebből következő nyílt információs rendszer feltételei közepette történik. Ebből a feltételrendszerből adódnak legfőbb teendőink, az információ-ellátással kapcsolatban.