Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 1. Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről

II. 1. ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPKUTATAS NEMZETKÖZI HELYZETÉRŐL* Az egyes országoknak a világ tudományában való részesedését csak megbízható és összehasonlítható mennyiségi adatok alapján lehetne megállapítani. Ilyen adatok vagy egyáltalán nem, vagy csak a „tudományos nagyhatalmak" vonatkozásában és csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

4

5 További nehézséget jelent, hogy a különböző forrásokból nyerhető mennyiségi adatok a tudományos kutatási tevékenység más-más aspektusait mérik, és országok egyik paraméter szerinti rangsorolása nem mindig mutat jó korrelációt egy másik mutatószám szerintivel. Célszerű ezért megkülönböztetni a kutatási tevékenység következő három, minőségileg különböző oldalát: a tudományos aktivitást, a tudományos eredmények termelését és a tudományos haladás szolgálatát.

4^ A kutatási tevékenységnek a ráfordításoktól az emberi tudás gyarapításáig terjedő útján ezek három fázist jelentenek. Különlegesen kedvező esetben e három aspektus fedi egymást. Az esetek többségében azonban nem ez a helyzet. Tudományos aktivitáson, elsősorban a tudományos tevékenységre fordított javak fogyasztását értjük, nemzetközi összehasonlításra alkalmas mérőszám ennek a fázisnak a jellemzésére pl. az ország kutatógárdájának létszáma, a nemzetijövedelem kutatásra fordított része stb. A második fázist képviselő tudományos termelés már bizonyos fokig a tudományos tevékenység hatékonyságával van kapcsolatban; mérhető pl. a rögzített új ismeretek mennyiségének, a tudományos közlemények számának meghatározásával. A legnehezebben az mérhető, hogy egy ország mennyire vesz részt az emberiség tudományos ismereteinek továbbfejlesztésében, a tudományos haladás szolgálatában. A jelen összeállítás a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetét kizárólag a tudományos eredmények termelésének (tudományos információáramlás) mérésén keresztül próbálja értékelni. Nemzeti statisztikák adatairól eléggé köztudomású, hogy nemzetközi összehasonlításra alkalmatlanok. Ennek oka a pontos definíciók hiányától kezdve (kit tekintünk kutatónak, mit tekintünk kutatásnak és fejlesztésnek?) gazdasági tényezőkön keresztül (mennyire előnyös egy vállalatnak, ha a dolgozói közül többet tüntet fel kutatói munkakörben levőnek?) politikai tényezőkig terjed. Annak ellenére, hogy nemzetközi szervezetek, többek között az UNESCO is, kísérletet tettek és tesznek arra, hogy a nemzeti tudományos statisztikák egységesítését elősegítsék, ez a munka még nem hozta meg azt az eredményt, ami nemzetközi összehasonlításban megbízhatóan felhasználható lenne. Torzításmentes adatokat azonban lehetőségünk van olyan forrásokból is szerezni, amelyek elsődlegesen nem statisztikai adatszolgáltatás céljára készültek. Ilyen források például azok a szakirodalmi információs rendszerek és adatbázisok, amelyek elsődlegesen a tudományos publikációk gyors és szelektív terjesztésére jöttek létre - az újabb időkben mágnesszalagokon is rendelkezésre álló formában (Chemical Abstracts Condensates, Physics Abstracts stb.). Elsődlegesen ugyancsak nem statisztikai adatok szolgáltatására, hanem szakirodalmi tájékoztatásra hozták létre az Institute for Scientific Information (Philadelphia) nagy adatbázisait, pl. a Science Citation Index-et 4

7'

5

3 "Braun Tibor, Ruff Imre, Magyar Tudomány, 24 (1979) 824-832.