Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 1. Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről
28 ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK Ha ezeket a szakirodalmi információs adatbázisokat statisztikai vizsgálatoknak vetjük alá, akkor a nemzeti statisztikák nomenklatúrájához képest az egyes fogalmak bizonyos átalakuláson mennek át. A kutatóból szerző lesz, a kutatóintézetből a szerző postai címe, a tudományos eredményből cikk vagy könyv, és a tudományos eredmény „hatásossága" a független idézetek gyakoriságává válik. Azonnal le kell szögeznünk, hogy az ezekből a forrásokból nyert mérőszámok nem hibátlanok. A sokfajta ok közül csak néhányat sorolunk itt fel: egyetlen információs adatbázis sem teljes, a legtöbb beismerten nem is törekszik teljességre; csak egy adott szakterület, vagy a szakterületek egy tágabb csoportját ölelik fel, de ezekből egy ország teljes tudományos tevékenységére csak megfelelő óvatossággal lehet következtetni, részben a hiányok, részben az átfedések miatti többszörös előfordulások következményeképpen; az információs adatbázisok elkészítőinek nemzeti és földrajzi hovatartozása szerint is adódhat bizonyos egyoldalúság. Amint már ebből is látszik az információs adatbázisokból nyerhető adatok sztochasztikus változóknak tekinthetők, és mint ilyenek, nemzetközi összehasonlításra messzemenően alkalmasak lennének, ha a fentebb utolsónak felsoroltak nem intenének különös óvatosságra. Magyarország esetében az általában nyugaton készülő szakirodalmi információs adatbázisok hátrányos torzítást eredményezhetnek. Ez a torzítás várhatóan akkor a legkisebb, ha a Chemical Abstracts, Physics Abstracts, Medline adatbázisok valamelyikét használjuk forrásként, de már nagyobb lehet, ha az összes természettudományt és az orvostudományt felölelő Science Citation Index adatbázisa alapján értékelünk. Ez utóbbi viszont - azzal, hogy csak a ,jobb" folyóiratokat figyeli — bizonyos minőségi szelekciót is ad, így nemcsak a tudományos termelés, hanem többékevésbé a haladás szolgálatáról is felvilágosítást nyújt. A tudományos eredmények nemzetközi eloszlása Köztudomású, hogy az országok területe, népessége, nemzeti vagyona mennyire egyenlőtlenül oszlik meg a világban. A tudományos ismeretek termelésének mérőszámául használt tudományos publikációk számának eloszlása még az előbbieknél is egyenlőtlenebb. Szemléletesen mutatja ezt a 3a és 3b ábra összehasonlítása, amelyeken a világ népességének és a publikációk számának eloszlása szerepel az ún. Lorenz-féle ábrázolásban.51 Az ábrákon a 45 fokos egyenes képviselné a teljesen egyenletes eloszlást, és a görbéknek ettől az egyenestől való eltérése annál nagyobb, minél egyenetlenebb az eloszlás. Az ún. Gini-féle szám, amely a Lorenz-görbének a linearitástól való eltérését méri, annál közelebb esik az l-hez, minél egyenetlenebb és annál közelebb a 0-hoz, minél egyenletesebb az eloszlás. A két ábra összehasonlításából látható, hogy - lévén a tudományos eredmények termelése egyenetlenebb eloszlású, mint a népesség — nem várhatjuk, hogy egy ország publikációtermése arányban álljon a népességével. A bruttó nemzeti össztermék hasonló eloszlási görbéje 0,8473 Gini-számnak felel meg, tehát még az anyagi javak nagyon egyenlőtlen megoszlása is egyenletesebb, mint a tudományos termelésé. Ez a nagyon egyenetlen eloszlás természetesen igen éles versengés eredménye, és a tudományosan kevésbé fejlett országok előretörésével a jelenleg előnyös helyzetben levő országok szükségképpen viszonylagos hátrányba kerülnek. Az idővel egyre egyenletesebbé való eloszlás mellett egy ország tudományos erőfeszítéseinek eredményességét már akkor is pozitívnak kell értékelni, ha meg tudja őrizni helyét az országok rangsorolásában.
