Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
VI. A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁLÁS - 1. A publikálás és kommunikálás szerepe és jelentősége a korszerű természettudományos kutatásban. Gondolatok a hazai tudományos kommunikációs stratégia körvonalazásához
VI. I. A PUBLIKÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁLÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KORSZERŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁSBAN Gondolatok a hazai tudományos kommunikációs stratégia körvonalazásához A tudományos publikációs tevékenység alapján kialakított mutatók tükrében hazánk jelentős helyet foglal el a világ tudományos kutatási rangsorában. 1 4' 8 0' 18 1 Egy nemrég befejezett elemzés azonban azt is kimutatta, hogy a hazai kutatás publikációs stratégiájában még sok a javítani való. 18 2 Meggyőződésünk, hogy a publikációs stratégia átgondoltabbá tételével Magyarország helye a világ kutatási erőfeszítési rangsorában még kedvezőbbé válhatna. Egyes országokban a tudományos publikálás és kommunikálás vizsgálatának igen nagy fontosságot tulajdonítanak. Francis Crick** híres mondása szerint „communication is the essence of science". 18 4 A leicesteri (Anglia) egyetemen 1976 óta működik a „Primary Communications Research Centre", amelynek egyik célkitűzése a tudományos primér információ értékesítésének és terjesztésének megjavítását szolgáló módszerek tanulmányozása. 18 3 Fentiek érdekében — elsősorban a mások által végzett vizsgálatok tükrében — megkíséreljük áttekinteni a tudományos információhordozók fajtáit, foglalkozunk a tudományos információcserével, a kommunikálással és a tudományos kutatásban, valamint a tudomány haladásában betöltött nélkülözhetetlen szerepükkel. Megvizsgáljuk továbbá, hogyan vált szükségessé a kutatási eredmények közzététele, a publikálás, és milyen feltételek mellett lesz a publikálásból kommunikálás. E folyamatok rendkívül bonyolultak. Még bonyolultabbá válnak, ha a K+F, a kutatás és fejlesztés sok tekintetben közös, de alapjaiban mégis eltérő rendszerében kívánjuk vizsgálni. Az egyszerűség kedvéért mondanivalónkat, kizárólag a természettudományos alap- és alkalmazott kutatásra korlátozzuk. Mindkettőnek közös célja ugyanis az UJ, mások által még meg nem talált összefüggések, törvényszerűségek felfedezése. A kommunikáció fogalmán az információ-elmélet az információk átadásával kapcsolatos folyamatokat érti. 18 5 A tudományos kommunikálás magában foglalja a kutatási eredmények publikálását, az információhordozókban való áramlását, az információknak mások által való megismerését, befogadását és a tudományos ismeretanyagokba való beépülését. A tudományos kutatás eredményeinek rendszeres publikálása fordulópontot jelentett a tudomány történetében. Brookes szerint a modern tudomány a tudományos cikk és a tudományos folyóiratok megszületésével vette kezdetét 300 évvel ezelőtt. 18 6 Ziman ezt „a tudomány történetének egyik legjelentősebb eseményének" tekinti. 18 7 A tudományos közösség és az egyén A tudományos kutatási tevékenység, az eredmények terjesztése.és értékelése, azok elismerése, illetve elismertetése a tudományos közösségben folyik. Az egyén tudományos érvényesülése, nagymértékben függ az azonos területen dolgozó „egyenrangúak" (a „peerek") vélemé*Bujdosó Ernő, Braun Tibor, Magyar Tudomány, 26 (1981 május). "James D. Watsont, Francis Cricket és Maurice Wilkinst 1962-ben Nobel-díjjal jutalmazták a DNS szerkezetének felfedezéséért.
