Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XIII. Parancs, fenyegetés, kívánság egyházi átok/áldás formában

355 XIII. 29. Ficam gy. Menyülés, Hamids, menny az Ur Jézus Christushoz; mondgya az Ur Jesus Christus meny el Máriához, mondgya Mária: Menyülés, Hámlás, menny az Ur Jesus Christushoz, a mellyen az Ur Jesus Christus akarja azon órában helyre mennyen. IBagota, Ko; 1727-es boszorkányper/ 30. "Szemverés" gy. Egy pohárba vizet merítenek; tüzes parazsat tesznek bele, ezt mondva: Mária mondta szent fiának, paranasujja nyavatyának, aki mögverte szömmel, szájjal, konttyal vagy kalappal, annak szálljon a szivire. Ennek meg ne akadhasson se húsába, se csontjába a nyavala. /Zselickislak, So/ 31.1. "Megszólítás" gy. A gyógyító ivóbögrében lévő "szótlan vizbe" hét faszenet vet; ezen kívül egy kis sót és egy kis kenyeret. A szenek bedobásakor mondja: Úr Jézus Krisztusom öt fájdalmas öt sebe érdemeiért, segélje meg ötét az úr Jézus minél hamarább. Ha leül a szén, "meg van szólítva". Megmossa a gyerek fejét, homlokát, kezét, ezt mondva: Moslak téged Istenünk tízparancsolatjából, tüdejiből, sziviből, májából, szemiből, minden ize porcikájából, húsából, húsa szálkájából. Úgy szakadj on róla a fáj dalom, mint az égen az áldott felhők szétoszlanak. Hétszer kell elmondani, ötször mosva a kezét, fejét. Állatoknak is csinálják. /Geszte, Nyi/ 31.2. U.az A parazsak bedobásakor: Se kilenc, se nyolc, se egy. Lemosáskor háromszor: Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ámen. Utána: