Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

harc mellé álljanak. CZUCZOR Gergely (kép) Benedek-rendi szerzetes, az Akadémia rendes tagja, lelkesítő harci dalt írt a honvédeknek Riadó címmel (2. tárló). Ezért a Kossuth Hírlapjában megjelent, valamint röpiratként és kéziratos másolatban is terjesztett verséért 1849 elején a császári hadbíróság hat év vasban töltendő várfogságra ítélte. RÓNAY Jácint (8/b paraván, 6. tárló: 6-8), szintén bencés szerzetes, levelező tag, 1848 őszén nemzetőrnek állt. A bukás után egy ideig az Alföldön bujdosott, majd tizenhat évet töltött emigrációban. Visszatérését követően az Akadémián osztálytitkárrá választották. Állásától megvált, amikor a trónörökös tanárává kérték fel. HANÁK János, piarista tanár és természettudós (4. tárló: 5-6), 1848 őszén szintén nemzetőrnek állt, és Jelaéic csapatait üldözte a határig. 1849 nyarán az orosz intervenció hírére ismét fegyvert fogott, Perczel Mór hadseregében élelmezési tisztként szolgált, a fegyverletétel után bujdosott, álnéven nevelősködött. 1849 őszén a kolera ragadta el. Lukinich Imre, a neves történész-akadémikus kutatásai szerint az akadémikusok közel fele vett részt valamilyen módon az 1848-as forradalomban, a polgári átalakulási kísérletben és az önvédelmi harcban. Az önkényuralom évei 1849. július 2-ától az Akadémián nyári szünetet hirdettek, de a szeptember 4-ére tervezett összes ülést már nem tarthatták meg. Az önvédelmi harc leverése utáni rendkívüli állapotban minden egyesületi működést betiltottak. Az 1849 őszén kezdődött megtorlások az Akadémia tagjait is sújtották. Báró PERÉNYI Zsigmond (12. paraván) igazgatótanácsi tagot, a felsőház elnökét kivégezték. Súlyos börtönbüntetést szenvedett el Czuczor, Kiss Károly és Korponay János. Több, emigrációba kényszerült akadémikust (1. tárló: 5) távollétében halálra ítéltek és jelképesen felakasztottak. Magát a tudós testületet is gyanúsítgatások kisérték. Utaltunk már Toldy kihallgatására. Teleki József elnök beteg volt. Egyébként is megbízhatatlan személynek számított, az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen vállalt szerepe miatt. A magyar akadémiai eszme fenntartója ekkor Toldy Ferenc. Gyulai Pál szavaival élve, nem politikai eszmék, hanem a nemzeti műveltség bajnoka volt. Minden kormánnyal kerülte az összeütközést. Az önkény tobzódása közepette, a félelem légkörében is képes volt azonban összegyűjteni az akadémikusokat, és saját lakásán „irodalmi estvélyeket" tartott. Ezekről rövid jegyzőkönyveket, emlékeztetöket készített (1. tárló: 4).