Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

Az 1849 ősze és 1850 nyara közötti időszakban az Akadémia hivatalos működése szünetelt. Az elnök körlevelek útján tartotta a kapcsolatot a tagsággal. 1850 elején például Teleki József felhívta a tagok figyelmét kötelességükre, a nemzeti nyelv védelmére és a tudományok ápolására. Ugyancsak körlevélben tudatta a tagokkal tagtársuk, WESSELÉNYI Miklós (kép) halálhírét. Ezen a tagok aláírásukkal igazolták a hír vételét (9. tárló: 9). A kapcsolattartásra minden kínálkozó lehetőséget igyekeztek megragadni. A Tudós Társaság megmentéséért ANDRÁSSY György (14. paraván). Széchenyi István fiatalkori barátja, az akadémia alapítóinak egyike is síkraszállt. Andrássy - kinek a bécsi kormányhoz való hűsége vitathatatlan volt - közbenjárt báró Geringernél, Magyarország teljhatalmú polgári biztosánál az Akadémia újraindítása ügyében. Ennek feltétele az volt, hogy egy bizottság vizsgálja ki az Akadémia forradalom alatti működését, és készítsen jelentést a teendőkről. Andrássy elérte, hogy a bizottságot az Akadémia tagjaiból állítsák össze. A bizottság elnöke ő maga volt, tagjai között szerepelt Fáy András, Döbrentei Gábor, Dessewffy Emil, Toldy Ferenc. A bizottság jelentésében megállapította, hogy az Akadémia 1848-ban és 1849-ben normálisan működött, rendeltetési körét ez idő alatt nem lépte át. A bizottság kijelentette, hogy nem ismeri a forradalomban részt vevő tagok nevét; bírói tisztet nem vállalhat, esetleges vétkességükről nem nyilatkozhat. 1850. június 10-én, majd egy év szünet után, Andrássy György összes kisgyűlést hívott egybe, s megnyitó beszédével (9. tárló: 7) az Akadémia ismét működni kezdett. Az Akadémiának engedélyezték tehát kisgyűlések tartását, de igazgatósági és nagygyűléseket nem szervezhetett, ami azt jelentette, hogy új tagokat sem választhattak. A korlátozások ellenére az Akadémia mégis tudott eredményeket felmutatni, megindította új enciklopédikus folyóiratát, az Új Magyar Muzeum-ot (9. tárló: 11-13), és ismét megjelent az Akadémiai Értesítő. Az Akadémia csak tíz év múltán, 1858-ban kapta vissza teljes körű működési szabadságát. Mázi Béla - Rozsondai Marianne