Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Prolegomena

dolgozott a nem állami elemi iskolák ügyosztályán. 1920 év őszén az akkor felállított költségvetési ügyosztály vezetője lett, amely ügyköréhez 1921-től az is járult, hogy az elnöki ügyosztály helyettes főnökévé neveztetett ki. 1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály főnöke lett, amelynek hatáskörébe tartoztak az összes külföldi tudományos kapcsolatok, kongresszusok, hazai tudományos társulatok, az Országos Gyűjteményegyetem, a vidéki közgyűjtemények ügyei és a diákszociális ügyek. Ehhez az ügyköréhez járult 1927. júniusától az egyetemi osztály egész ügyköre. Magyary mind magasabb beosztásokba emelkedve a tudománypolitikai és egyetemi ügyosztály élén a modern magyar tudománypolitika megalapozója lett. E témakörben kiemelkedő művei A magyar tudománypolitika alapvetése (1927) és A magyar tudományos nagyüzem megszervezése (1931). Vezérgondolata az a felismerés, hogy a XX. századi tudománypolitikában a természettudományok beható művelése, kutatása, oktatása, alkalmazása az alap, és hogy az elvesztett világháború után összeomlott ország felemeléséhez a természettudományok hatalmával kell meghatványoznunk erőnket, ezzel kell fokoznunk a világversenyben ipari-gazdasági versenyképességünket és teljesítményünket. A minisztériumban töltött második évtized - már Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején és vezetésével - a nagy közös alkotások ideje. Többek között a népiskolai hálózat kiépítése és továbbfejlesztése, az Országos Magyar Gyűjteményegyetem világviszonylatban is úttörő megvalósítása, az 1926-os programalkotó természet-, orvos-, műszaki- és mezőgazdaságtudományi országos kongresszus megszervezése, a kolozsvári tudományegyetem Szegeden, a pozsonyi Pécsett történő elhelyezésének megoldása, a debreceni egyetem építésének befejezése, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, a Tihanyi Biológiai Intézet, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a külföldi Collegium Hungaricumok és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak létrehozása, az Országos Természettudományi Tanács felállítása, a budapesti Műegyetem mellett a lágymányosi természettudományi telep kiépítésének megkezdése megannyi jele a modern tudománypolitika megvalósításának. Tanulók és tanárok generációinak sora használta és használja azokat az alkotásokat, amelyek megteremtésében Klebelsberg kultúrpolitikai koncepciója mellett döntő szerepet játszott Magyary szervező zsenije. 8