Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Prolegomena

Magyary átlátva a közegészségügy kulcsszerepét, a természettudományok között kiemelt figyelmet fordított a biológiára, illetve az orvostudományra. O hívta haza Angliából Szent-Györgyi Albertet is, aki azután 1937-ben nyert Nobel-díjával mutatta, hogy mit nyert hazahívásával az itthoni tudomány. Érdekes betekintést ad felfogásába, gondolkodásába és miniszterével való kapcsolatába Oxfordból 1929. július 20-án Klebelsberg Kunohoz írott levele, amelynek már első mondatában Szent-Györgyi nevével is találkozunk. [A 11. oldalon a tíz oldalas levél első oldalának és utolsó oldaláról az aláírást tartalmazó résznek fakszimiléje látható, teljes szövege pedig a 61-68. oldalakon olvasható.] A dokumentum megvilágítja, hogy Klebelsberg és Magyary mennyire szellemi társak, partnerek voltak a magasabb kultúra művelésében. A levél azt is jellemzően mutatja, hogy Magyary bármerre járt a világban, mindig a tényeket kutatta, minden fontosat észrevett, és mindent abból a szempontból vizsgált, hogy mit lehet a látottakból a magyar tudománypolitika és felsőoktatás, tágabban kultúránk javára hasznosítani. 1930-ban fordulat következett be Magyary pályájában. Alma Matere meghívta a közigazgatási jog professzorának. Ugyanakkor a nagy világgazdasági válság idején Bethlen István miniszterelnök őt kérte fel, illetve nevezte ki a közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosává. Magyary a közigazgatás tudományos kutatásának, oktatásának és korszerűsítésének szellemi központjaként megalapította a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet. Munkásságával megteremtette a jogászi és mérnöki szemléletet egyesítő magyar közigazgatástudományt, és a jogszerűséget a gazdaságosság és eredményesség követelményeivel egyesítő közigazgatási mérnök, közszolgálati menedzser típusát. A szervezéstudomány-vezetéstudomány két közismert klasszikusa Taylor és Fayol. Alapképzettségüket tekintve mindketten műszakiak, mérnökök voltak. Taylor a fizikai munka szervezésén kezdte. Ezt nyomon követte az üzemek, majd az irodai munkák szervezése, és elvezetett az igazgatási munkákhoz. Fayol, egy nagy vállalat vezérigazgatójaként, az igazgatási munka szervezésére helyezte a hangsúlyt. 1923-ban a második Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszuson tartott előadásában a mérnök-vezérigazgató a vállalati szinttől már az államigazgatási szint szervezési kérdéseihez érkezett. Magyary ezen a kongresszuson még hallgatóként vett részt. Szakmai előmenetelét és nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1936-ban a hatodik kong9