Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Prolegomena

PROLEGOMENA 50 éve, a második világháború alatt vesztette életét Magyary Zoltán. Ezekkel a megindító szavakkal kezdte néhány órával halála előtt Héregen, 1945. március 24-én kelt búcsúlevelét: A régi világ összeomlott. Mulasztásaiért, hála Istennek nem érzem magam felelősnek. Nagyon mély változás lép a helyébe, amelyet megértettünk és Feleségemmel együtt készültünk a nagy feladatra, hogy szerencsétlen országunk az új világba annak helyes felismerésével illeszkedjék bele. Az átmenetet a tatai „mintajárásban" akartuk átélni, amelynek fejlesztéséért teljes odaadással éltem. Fájdalom, a háború ezt a járást várakozásom ellenére kegyetlenül megtaposta és itt a tegnapi napon a lelki megpróbáltatásnak olyan mélypontjára jutottunk, amely elzárja az átjutás útját és elveszi a jövőbeni eredményes közreműködés reményét. Magyary Zoltán a német megszállás után szülővárosába, Tatára vonult vissza, majd 1944. október 14-én filozófus feleségével, Techert Margittal elindult még tovább Nyugat felé. A világhírű tudóst Zürichben professzori katedra várta, biztos jövő és további nemzetközi elismerés. De a határnál megállt. Nem tudta itthagyni Magyarországot. Visszafordult és hazaszeretete áldozata lett. 1888. június 10-én született. Az ő gyermek- és ifjúkorában vált világvárossá Budapest. Apja honvédezredes volt, akitől küzdőszellemet, katonás fegyelmet, szervezési-vezetési kultúrát tanulhatott. Tanulmányait a piaristák budapesti gimnáziumában folytatta. Az iskola kiválóságának és természettudományi képzése színvonalának jelzésére elég az iskola növendékei közül Eötvös Loránd, a Nobel-díjas Hevesy György és az 1994-ben ugyancsak Nobel-díjat nyert Oláh György példáját tekinteni. Magyary közszolgálatra készült. A Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Ezt követően harmincöt évet töltött a köz szolgálatában, amelynek első felét a közoktatás, második felét a közigazgatás korszerűsítéséért vívott küzdelem tölti ki. Hivatali pályáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdte. 1910 és 1930 között a kultuszminisztérium ügykörének legtöbb ágában teljesített hosszab-rövidebb ideig szolgálatot. Hosszabb ideig