[Szalai Sándor]: Az új Afrika tudományos élete : dokumentációs áttekintés ...
Függelék
21 4/ A Louis Chätelain Muzeum (Musée Louis Chätelain, 13 Pierre Parent, Rabat). Alapitási év: 1917. Igazgató: J.Boube. Őstörténeti és római kori gyűjteménnyel. Fiókokkal Tetuánban (Musée Archéologique) és Tangerben (Musée Michaux Bellaire). 5/ A Művészeti és Folklor Szolgálat Muzeumai (Musée du Services des Arts et du Folklore, Ministére de 1* Education Nationale, de la Jeunesse et desSports .Rabat). Igazgató: Ahmed Sefrioui. Ehhez a minisztériumi szervhez tartozó táj muzeumok: Musée des Oudaia (Rabat), Musée duBatha (Fez),Musée du Dar El Makhzen (Tanger),Musée du Dar Jamaí (Meknes), Musée du Dar Si Sa'id (Marrakech), Musée de la Menara (Marrakech), Musée de la Tour Hassan (Rabat). 6/ Tetuáni Régészeti Muzeum (Archaeological Museum, Tetuan). Alapitási év: 1940. Kurátor: Ahmed Mekinassi.Őstörténeti, karthagói. római és iszlám gyűjteménnyel. H. Egyetemek, főiskolák, továbbképző szervek 1/ Rabati Egyetem (Université de Rabat, Avenue Biarnay, Rabat). Alapitási év: 1957. Mintegy 70 professzor és nagyszámú egyéb tanszemélyzet. 2 730 hallgató.A tanárok többsége francia származású, de több arab tanszékvezető is van. A tanitási nyelv francia és részben már arab; a jogtudományi karnak francia nyelvű és arab nyelvű osztálya is van. Nyelv-, irodalom- és társadalomtudományi, jog-, állam- és gazdaságtudományi, természettudományi karok. Az egyetemhez tartozó intézmények: a / Politikai Tanulmányok Intézete,Rabat (Institut d 'Etudes Politiques, Rabat.) Alapitási év: 1961. 3 éves tanulmányi idővel. b/ Casablanca! Jogi Tanulmányok Intézete (Centre d 'Etudes Juridiques de Casablanca, Casablanca). c/IbnRosd Főiskola az Orvostudomány Alkalmazására, Casablanca (École d'Application de Médicine d'IbnRochd, Casablanca). d/ Marokkói Földrajzi Társaság (Société de Géographie du Maroc, Université de Rabat, Rabat). Alapitási év: 1916. Elnök: Mohamed Diouri. 500 taggal. 2/ Karueein Egyetem, Fez (Université A1 Quaraviyin. Fez). Alapitási év: 859. Az Iszlám teológiájának, jogtudományának és az arab irodalomnak nagymultu egyetemi központja. A tanitási nyelv arab. Ujabban női tagozattal is rendelkezik. Tanárai és hallgatói kizárólag mohamedán arabok. Rendkivül nagyértékü arab kézikönyvtárral, 3/ Muley El-Hasan Intézet, Tetuán (Institute Muley El-Hasan, Paseo del Visir R'Kaina 2, Tetuán) A spanyol-arab műveltséggel foglalkozó régi kutató- és oktatóintézmény, spanyol és arab nyelvű párhuzamos osztályokkal, s ennek megfelelő tudományos személyzettel. Különleges spanyol és arab szakkönyvtárral. 4/BenYoussef Egyetem Marrakech (Université BenYoussef de Marrakech, Cité Universitaire, Marrakech). Hagyományos mohamedán egyetemi oktatást nyújtó régi intézmény. Tanárai és hallgatói kizárólag mohamedán arabok. 5/ Mohammedia Műszaki Főiskola, Rabat (Mohammedia Engineering School, Rabat). Alapitási év: 1960. Az ENSZ különleges alapja segítségével felállított főiskolai intézmény, amely bányászati, gépészeti és elektrotechnikai kiképzést nyújt. Az első évben 6 5 hallgatója volt. 6/ Marokkói Művészetek Iskolája, Tetuán (Escuela deArtes Marroquies, Tetuán). Alapitási év: 1 921. A hires marokkói iparművészet (szőnyeg, bőrdíszmű, fafaragás, ötvösmunkák stb.) magas szintű kiképzőközpontja. Hozzátartozik a Szépmüvészetek Előkészítő Iskolája (Escuela Preparatoria de Bellas Artes) is, amely festészeti, szobrászati és diszitőmüvészeti kiképzést nyújt. 7/ Szépművészeti Főiskola, Casablanca (École des Beaux-Arts, Boulevard Rachidi, Casablanca) 8/ Saisi Mezőgazdasági és Mezőgazdasági Gépészeti Főiskola, Fez (École d'Agriculture et de Mécanique agricole du Sais, Fez). Alapitási év: 1952. 3 éves kiképzést nyújt. 9/ Marokkói Igazgatási Főiskola, Rabat (École Marocaine d 'Administration, Rabat) 10/ Tanger! Kereskedelmi Főiskola (Escuela de Comercio en Tanger, Tanger). 21. MAURITÁNIA (République Islamique de Mauritanie) 2 Terület: 1 169 000 km . Lakosság: 656 ezer fő. Főváros: Noua Kchott (6 ezer fő). Pénzegység: CFAfrank. 1960-ban függetlenné vált köztársaság, az egykori FranciaNyugat-Afrika része, majd autonóm "iszlám köztársaság" a Francia Közösségen belül, ahonnan azonban állami függetlensége elnyerésekor kilépett. Mindazonáltal szoros politikai, gazdasági, műszaki és katonai együttműködést tart fenn Franciaországgal egy 1961-ben megkötött egyezmény alapján. Az alkotmányos nemzeti nyelv az arab, a hivatalok nyelve azonban francia. Az ország nagy része sivatag.A megművelhető területeken kezdetleges föld müvelés; ezenfelül nomadizáló állattenyésztés és a partvidéken halászat folyik. Az ország vas- és rézérc lelőhelyeinek feltárását francia, brit, olasz és nyugat-német tőkések által létrehozott konszern végzi. A lakosság 2/3 része arabul beszélő berber, 1/3 része néger; 95 %-a mohamedán államvallás (quadlria-szekta) hive. Az országban mintegy 2 500 francia is él. Az analfabetizmus 94 %-os, a beiskolázottság 6 %-os. Az országban egyetlen napilap XLTII
