[Szalai Sándor]: Az új Afrika tudományos élete : dokumentációs áttekintés ...
Függelék
sem jelenik meg; közművelődés tekintetében Mauritánia pillanatnyilag alighanem az egyik utolsó helyen áll a független afrikai államok sorában. Természetesen tekintetbe kell venni, hogy a népsűrűség négyzetkilométerenként 0,6 fő, vagyis nem sokkal nagyobb, mint a francia Szaharában. NIGER (République du Niger) 2 Terület: 1 188 700 km . Lakosság: 2 900 ezer fő. Főváros: Niamey (30 ezer fő). Pénzegység: CFAfrank. 1960-ban függetlenné vált köztársaság, az egykori Francia Nyugat-Afrika része. Az Afrikai Entente tagja (lásd fentebb Dahomeynál). Gazdaságilag fejletlen agrárország; népessége földmüvelésből és nomadizáló állattenyésztésből él, kivitelének 6080 %-át a francia birtokban lévő ültetvényeken termelt földimogyoró teszi ki, A lakosság 71 %-a szudán-néger, 12 %-a hamita fülbe, a többi negroid, berber, stb.; 85% mohamedán, a többi törzsi vallások hivője. Mintegy 2 000 francia él az országban, Az analfabetizmus 98 %-os, a beiskolázottság 3 %-os. Az egyetemi végzettséggel rendelkező nigeriek száma 10 alatt van. Közművelődés tekintetében a legelmaradottabb a volt francia gyarmatok közül. I. Tudományos központok, kutatóintézetek, szervezetek 1/ A Francia Fekete-Afrikái Intézetnek (lásd Szenegál II/la) Niameyban leányintézete működött. Nigernek a Francia Közösségből való kiválása után ennek bizonyos archívumai, felszerelései, gyűjteményei az országban maradtak. Az önálló állami tudományos intézményhálózat kiépüléséről még nincs értesülés. Et. Egyetemek, főiskolák, továbbképző szervek 1/ Egy műszaki kiképző iskola működik Niameyban 33 hallgatóval. III. Fontosabb könyvtárak, múzeumok stb. Nincs adat. NIGÉRIA (Federation of Nigeria) 2 Terület: 923 900 km . Lakosság: 35 091 ezer fő. Főváros: Lagos (364 ezer fő). Pénzegység: nigériai font. 1960-ban függetlenné vált köztársaság, amely az egykori brit Rabszolgapartot, az egykori brit Niger Társaság un. védnökségi területét, valamint 1961 óta az egykori Brit-Kamerunnak egy részét (az első világháború előtti német Kamerun gyarmat északi felét) foglalja magában. Alkotmányjogilag szövetségi köztársaság, amely egy keleti, egy nyugati tengerparti régióból, Lagos kikötőváros és főváros körzetéből, s a szárazföld belsejében fekvő nagy északi régióból tevődik össze. Nigéria megmaradt a Brit Nemzetközösségben, de mint Afrika legnagyobb népességű állama és néger köztársasága, egyre önállóbban hallatja hangját. Az ország gazdasági ereje is igen jelentős: a világ első pálmaolaj-, harmadik kakaó- és földimogyoró-termelője; a niobium-fémtermelés alapjául szolgáló kolumbitérc világtermelésének 90 %-át, a kapitalista cinkérc-termelés 5%-átNigéria szolgáltatja; jelentősek a nigériai olajlelőhelyek is. Jelenleg azonban még Nigéria termékeinek értékesítése és feldolgozása nagyrészt brit és amerikai társaságok kezében van, bár az ország nemzeti burzsoáziájának szerepe állandóan növekszik. Az ország lakossága 250 különböző törzsi és nyelvi csoportból tevődik össze. Főleg szudán-négerek, kisebb részben hamiták (10 % fülbe néger és 18% hamita lakos hausze nyelven beszél); 350 ezer arab, 28 ezer európai, amerikai és libanoni is él az országban. A lakosság 40 %-a szunnita mohamedán, 20 %-a keresztény, a többi törzsi vallások hivője. Az analfabetizmus 76 %-os (az ország számos területén azonban 90%-nál is magasabb); a beiskolázottság 55 %-os. Igen jelentős akciók folynak az analfabetizmus likvidálására. Az egyetemi végzettséggel rendelkező nigériaiak száma 5 ezer felett van (több mint bármely más néger államban); a legtöbben brit egyetemen szerezték oklevelüket, de magában az országban is viszonylag igen jelentős felsőoktatás épült ki az utóbbi évtized folyamán. A hivatalos nyelv és az oktatási nyelv angol. I. Tudományos központok, kutatóintézetek, szervezetek 1 / Nigériai Tudományos Társaság (Science Association of Nigeria, P.O.Box 4016, Ibadan) Alapitási év: 1960. Titkár: Dr. B.Hopkins. A Társaság a megfelelő ghanai és Sierra Leone-i társaságokkal együtt létrehozta a Nyugat-Afrikai Tudományos Társaság (West African Science Association) nevü tudományos csúcsszervezetek amely nyitva áll csatlakozás céljából az összes nyugat-afrikai államok tudományos társaságai számára, s az első független afrikai alapítású nemzetközi regionális tudományos testület. 2 / Nigériai Történettudományi Társaság (Historical Society of Nigeria,P. O.Box 401 6, Ibadan). Alapitási év: 1955. Elnök: K.O. Dike. Titkár: H. F. C.Smith. Kiadványok: Journal és Bulletin of News. 3/ Nigériai Társadalom- és Gazdaságkutató Intézet (Nigerian Institute of Social and Economic Research, University College, Ibadan). Alapitási év: 1 957. (Közelebbi részletek nem ismeretesek. ) 4/ Mezőgazdasági Minisztérium Regionális Kutatóállomása (Regional Research Station, Ministry of Agriculture, Samaru Zaria, Northern Nigeria). 22. 23. XLIV
