Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

hogy nem azért, hanem mert kicsi a feje", (Ismeretes, hogy a szent koronát ki kell a koronázásokra párnázni.) "Es közben felkenték, de a "Communitas" ezt mesélte, mert, fratres karissimi, vox populi-, vox Dei. 2

4) írott forrásokat Szerémi aligha használt, nem használta a régi magyar krónikákat sem, pl. Thuróczyt. Azt sem tudjuk, hogy ismerte-e egyáltalán ezeket. Az a pár szó, amit Szent Istvánról mond: "patrónus et apostolus noster", ez ugyan igy, a ma ismert krónikák közül megvan a Knauz-féle krónika 1561. évi zágrábi kéziratában, de ez nem több, mint amit a legkisebb képzettségű magyar egyházi férfiú is Szent Istvánról tudhatott, ehhez nem kellett irott forrás. Stiláris hasonlóságok ugyan akadnak magyar krónikáink és Szerémi irása között. így Szerémi is "Scythica gens Hungara"-ről szól, vagy használja a sokat említett: "multi confluebant ad eum"25) vagy "vix evaserunt", vagy "magna strages facta est" frázisokat, és ezek a megfelelések bizonyára még sokszorozhatők lehetnének. De lehetnek ezek éppúgy véletlenek is, hiszen bibliai idézetek. És Szerémi csak egy "cronica mundit" emlit fel, mely Mátyás halálát pleurisisnek és nem gyilkosságnak tulajdonítja. 26) Szerémi természetesen a gyilkosság mellett dönt. Pedig nem lehet mondani, hogy ne lett volna kritikai érzéke; persze ez alatt nem kortársainak, meséje szereplőinek őcsárlását értem, amivel Szerémi nem tud betelni, hanem forrásai, értesülései komoly megrostálását. Olykor erősítgeti, hogy ezt meg azt saját szemével látta, fülével hallotta. 2

7) Néha forrását is megnevezi: Sarkiban egy plébánostól hallottam, hogy II. Lajos Zápolyai György áldozata. Vagy Bodó Ferenc elfogatásakor Török Bálint által: Et sic intellexi et audivi a milite Hungaro super cenam apud plebanum Hece.. .quod verum fuerat postea. 28) Zápolyai egy igen diplomáciátlan elszólásához a török követ előtt, hogy a magyarok nem bíznak a törökben és őbenne sem, mert a törökkel tart. 2

9) Szerémi hozzáteszi: Et hec verba ego audiebam. Olykor megjegyzi, igaz alig egy-kétszer - hogy valamely adata "igaz-e vagy sem nem tudom, de igy beszélték. 80) Mert - mint mondtam - nem tudja, talán nem is akarja megkülönböztetni a valóságot a ferdítéstől, vagy kitalálástól és nem tudja különválasztani a fontosat a lényegtelentől. Igy gátlás nélkül sorolja fel egymás mellé, a következő eseményeket: 1527 végén Zápolyai menekül I. Ferdinánd elől: Et jam rex Johanne

s de Thasnád ad Debrecen equitasset, et a contra Ferdinandu

s in Buda residebat. Dum Eg

o in Cassovia residebam, -31) Tokaj elestét és ehhez fűzött kirohanását a magyar királyok és főurak ellen, kik a kegyúri jog révén elfoglalják az egyházak birtokait, ahogy Tokajt is Zápolyai István, az ő Jánosának apja elfoglalta a szerencsi kolostortól, 32) ezt a Zápolyai szempontjából fontos hadi eseményt beleszövi abba a nek

i fontos eseménybe, hogy hogyan szerezte viszsza, ő, Szerémi káplán, elveszett rőkaprémes uj subáját. 3

3) A magyar királyok nem tartják meg a törvényeket, emeli a vádat, és a magyar optimatesek között is csak egy volt, ki "non erat particeps ecclesiastica heres (!). Et ego cumque inveneram subám meam"... 34) Vagyis mint emiitettem, egyéni élményei keretében mondja el kortörténetét, vagy legalábbis egyéni viszontagságait beleszövi az országos eseményekbe, s azoknak egyforma jelentőséget tulajdonit. 3

6) Kétségtelen, hogy Szerémi kereste az események összefüggését és okait, s volt érzéke a lélektani motiváció iránt is. Csak éppen nem látott eleget, és Ítélőképessége volt körülhatárolt és sekélyes ahhoz, hogy helyes képét alkothassa meg embereknek és eseményeknek. Keresi főproblémájának: Magyarország végromlásának okát is, s ezt két mozzanatban látja meg, melyek aztán végigvonulva egész müvén, annak kettős alapgondolatát adják: az egyik, hogy Zápolyai és egyes előbbi királyok meg a magyar főurak annyit károsították a magyar egyházat, kolostorokat, hogy ezen bllneik büntetésére Isten Magyarországra küldte a törököt, és Szulimán tudatában is van annak, hogy neki kell a magyarokat megbüntetnie, amiért ezek a magyar 63