Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
kathollkus egyház kincseit hadi célokra - a török elleni és kereszténység védelmére vivott harcaik céljaira - felhasználták. Hogy a török hódoltság Isten büntetése a magyarok bűneiért, az nem Szerémi kitalálása. Ezt vallja - müveit humanista formában leveleiben Brodarics is, az egész ország és a többi keresztény ország közvéleménye is. Még egy Luther és egy Melanchton ls ugy véli, hogy a katholikusok bűneit bünteti Isten a török hódítással. Székesfejérvár lutheránus polgársága viszont - Szerémi szerint - a hét szentség megtagadását ismeri be bünéül, amiért 1543-ban oly szörnyűségeket kellett a töröktől elszenvednie. Szerémiből azonban a boldogulását égyházi javadalmakban kereső ember is beszél, aki az egyházi vagyon csökkenésében a maga anyagi exlsztenciája lehetőségeit látja kisebbedni. Magyarország romlásának másik okozója Szerémi szerint - s ez Epistolájának másik alapgondolata - az, hogy a magyar urak nem támogatták Zápolyalt, mint Szerémi magát kifejezi: az ő hitetlenségük. Ez már egészen realisztikus motiváció: a történetet emberfeletti, túlvilági tényezők kikapcsolásával tisztán földi, emberi okokra visszavezető gondolkodás következtetése. Ez a két gondolat, ha nem ls valami következetesen felépítve, de minduntalan fel-felbukkan Szerémi egész előadásán. Ezekhez Eplstolája harmadik alapgondolatául bátran hozzátehetjük Szerémi abbeli meggyőződését, hogy a magyar nép, a parasztság, kézművesség Jobban átérzi Magyarország veszedelmét, s jobban szivén viseli az ország és az összkereszténység (Európa) sorsát, mint az urak. A paraszt, az alsó népréteg politikai ösztöne tehát helyesebb, biztosabb, lelkiismerete erősebb azokénál. E meggyőződése kialakulására bizonyára hatott a százados európai köztudat: a már a huszita háborúk óta fellángoló néphit, - most már Írásos és nyomtatott népi irodalmi lecsapódásokban, jóslásokban ls - hogy a szegény ember, a romlatlan kisember hivatott a romlott világ megjavítására, mégpedig erőszakos eszközökkel. A nagy német parasztháborúkban is szerepet játszottak ezek a jelszavak, de azután eltűnnek. Mégis, Szerémi előtt e meglehetősen kiterjedt, s az ő Ízlésének és gondolkodásának megfelelő fantasztikus jóslásokkal alátámasztott tanok kétségtelenül nem voltak Ismeretlenek.Szerémi tehát a legegyénibb meggyőződésében ls korának gyermeke. Ez általános okkeresés mellett Szerémi a részletekben ls kutatja az események okait, szereplői lelki és gondolati, akarati indítékait, ez okokat rendszerint igen kicsinyes, sokszor rut motívumokban, indulatokban, gondolatokban találva meg. Többnyire a kapzsiság, hatalomvágy, személyes sérelem, sértett hiúság azok a motívumok, melyek Szerémi szereplőit cselekvésre bírják. Hogy egyes urak pártváltoztatása személyes sérelmekre vezethető vissza, abban bizonyára van valami Igazság. De kissé túlságosan triviális, alárendelt udvari alkalmazotti pletyka-megokolás, hogy Várdal Pál esztergomi érsek egy Ízlésének nem megfelelő étrendü ebéd miatt lépett át Zápolyaitól I. Ferdinándhoz. 3') És az is túlzás, hogy Török Bálint Iván "cár" legyőzése után azért tért volna vissza I. Ferdinándhoz, mert szégyelte, hogy ő dicsekedett a "cár" megölésével, pedig kitudódott, hogy Clbak volt az igazi győztes, a "cárt" magát pedig egy paraszt-ember sebesltettemeg halálosan, Török már csak a haldokló fejét vágta le és küldte el Zápolyaihoz. 3 8) Azért azt sem lehet mondani, hogy Szerémi a magyar urakban egyáltalán ne látta volna meg az önzetlenebb, bölcsebb, nemesebb indítékokat is. I. Ferdinánd követelt, kik a mohácsi tragédia utáni királyválasztás elhalasztását kívánják, a Zápolya-párti urak azzal utasítják el, hogy az ellenség mindennap és minden órában fenyeget minket, (nos habemu8 hostem omni die et omni hora), mi nem halogathatunk, hanem szükségünk van királyra. 39) És felismerhetni vél az események okai között igen ésszerűeket és valószinüeket ls, Magyarország romlásának okai közt pl. egy Magyarországot aláaknázó török kémhálózatot, s kémeket bizonyára helyesen látott a 64
