Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
felhasználta, 1 7) azután azonban feledésbe meruit, mig a mult század elején Gévay Antal a Tudománytár 1840. évfolyamában 1 8) pár részletet közölt belőle, Jászay Pál pedig a "Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után, Pest, 1846. c. kittlnő müvében forrásként felhasználta, mivel annyira felkeltette a magyar történetkutatás érdeklődését, hogy a rossz kéziratban fennmaradt rail használhatóvá tétele végett a M. Tud. Akadémia történeti bizottsága a Monumenta Hungáriáé Historica II. (írók) Osztályának legelső kötetében Szerémi Epistoláját közzétette Wenzel Gusztáv puszta szövegkiadásában, de igen jó bevezetésével. (1875.) Szerémi Epistolájá lényegében "aliqua históriák" sorozata "de perditione Hungáriáé" és "de principibus et prelatis Hungarorum", ahogy előszavában tárgyát és célját maga kijelöli. Vagyis levél Magyarország bukásáról és egyes főemberek ről. Kezdi Ciliéi Ulrik meggyilkolásával, nyilván ez a legrégibb országos fontosságú esemény, melyet szerémségi szűkebb hazájában parasztoktól, meg nándorfejérvári és más határőrző katonáktól hallott. Ezután előadja Hunyadi László kivégeztetését, Mátyásról azt a keveset, amit tud, amihez Corvin Jánosnak, fiainak, lányának, özvegyének kiirtását csatolja. Említettük életrajzában, hogy a Corvinok udvarába tartozhatott. Következik Bakócz Tamás meséje: ennek pápai ambíciói meghiúsulta után a konstantinápolyi patriarchátus megszerzésére irányuló erőfeszítése, evégre tervezett keresztes háborúja kapcsán a Dózsa-lázadás. Ettől kezdve Szerémi az országos események keretében folytatja meséjét, mely innen már nem merül ki többé egyes urak életéből kiemelt mozzanatok elbeszélésében. Most - különösen II. Ulászló, ahogy ő mondja László Kázmér halála után - az országgyűléseké a sző (71), melyek főtárgya Báthory és Werbőczy versengése a nádorságért. Megemlíti a lutheri tanok beáramlását is - 1518-hoz, vagy 1521-hez, nem világos - majd Nándorfejérvár elvesztését, ennek előzményeiül pedig Zápolyai és Móré László közt az Ujlaky Lőrinc örökségén kirobbant végzetes viszályt, hol Zápolyai vesztes maradván a törökkel lép összeköttetésbe, nem vesz részt Nándorfejérvár védelmében, amiért a töröktől a Szerémséget kapta volna jutalmul. (78-103. ) Ebbe az ármányba beleszövi Szerémi Bánffy Jakabnak, az ő első dominusának megmérgeztetését is - az ő fantáziájában - Báthory István által. A következő részlet Tomori Pálról szól, közben megint országgyűlések szerepelnek. Ezután Mohács története következik, (114125), ennek leírásába is megint sok-sok ember sorsát fonja be Írónk. II, Lajos halála után kezdődik Szerémi Zápolyai-története, mely (125-354) egész művének körülbelül felét teszi ki. Itt Szerémi mint szemtanú beszél, s az ő személyes viselt dolgait éppoly részletesen mondja el, mint a Zápolyaival történteket. Ide is beleszövi sok más történeti szereplő egyéni sorsát is: "Iván cárét", Czíbak Imréét, Török Bálintét, Perényi Péterét, Werbőczy Istvánét és fiáét Imréét, a derék jó katonáét, Grittlét, Laszkiét stb. stb. Megható a két Ártándy kivégeztetősének elbeszélése. De mindenekfelett kiemelkedik ebből a részből Budavár sorsa, ennek sokszoros ostroma, majd bukása. Hozzátehetjük, Szerémi irja le először magyar történeti műben a Buda-Pesth nevet. (105. és 129.) Zápolyai halála után következik az Epistola záró része: Buda, Pécs, Székesfejérvár és Esztergom veszte. Ez Szerémi Epistolájának felépítése. Már emiitettem, hogy Szerémi Verancsicsnak dolgozott, neki küldte meg, talán hozzá is intézte Epistoláját. De ez csak külső indítéka lehetett az ő történetírásának. Voltak benső, legszemélyesebb, érzelmi ösztönzései is. Saját szavai szerint az a fájdalom, melyet ő édes szülőhazája végromlásán érzett, mely végromlást ő gyermekkora óta előrelátott, meg is jósolt, nagyoknak és kicsinyeknek, keltette fel benne az elhatározást, hogy mindezt megírja. Tehát önzetlen hazafiúi érzelmek, de meg ritka önérzet, sőt elbizakodottság is: állitólagos jóslásainak állítólagos beiga61