Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Thököly és udvarának naplóirása

THÖKÖLY ÉS UDVARÁNAK NAPLOIRÁSA Egészen más világba lépünk, mikor a XVII. sz. végének történetében oly nagy szerepet játszott, de az Esterházyéval utóbb homlokegyenest ellenkező pártállásu Thököly Imre s egyes híveinek részletes, gondos naplóit vizsgáljuk. Mintegy bevezeti ezeket Lipőczi Keczer Ambrusnak, Tóköly István, Imre apja hu "főember szolgájának" 1663. január 1-től 1669. dec. 31-ig terjedő naplója. !) Lipóczi Keczer Ambrus jómódú felvidéki nemesi család sarja. Apja Keczer András sárosi alispán, anyja Kamper Flóra volt. Született 1620 körül, legalábbis halálakor, 1671-ben 51 évesnek mondták. Bár magának is "szép főemberi jószága" volt, mégis már kora ifjúságától Thököly Istvánnak, a felvidék leggazdagabb főurának szolgálatába lépett, s azt hűséggel, ragaszkodással szolgálta ennek haláláig. Midőn Thököly István a Wesselényi-féle összeesküvésben való részessége miatt perbefogatott és Árva várában ostrom alá vétetett, de az ostrom alatt 1669. dec. 3-án meghalt, s a várőrség Keczer ellenkezésével nem törődve a várat átadta az ostromló csapatokat vezénylő Esterházy Pál grófnak, Keczer továbbra is Árva várában maradt. Utóbb maga is hűtlenség vádjába esvén 1671-ben a pozsonyi törvényszék elé idéztetett, s odautaztában, valahol Nagyszombat környékén áldozatul esett súlyos köszvényének, mely őt egész életében gyötörte. Keczer Ambrus naplójának, e szimpla magyar nyelvű feljegyzéseknek, amelyeknek semmi történetírási célja nincsen, főérdekessége a tanulságos kép, melyet azok Thököly István mérhetetlen gazdagságú középfelvidéki: főképp árvái, késmárki, rózsahegyi várai udvartartásáról s uradalmainak igazgatásáról nyújtanak. Tehát e napló lényegében gazdasági beszámoló könyv. Mert Keczer naponként jegyezgette, hogy mit tett, végzett el aznap ura javainak gondozásában: számadásainak vezetésében, épületeinek gondozásában, azonfelül ura kiterjedt levelezésének vezetésében, hogyan levelezett maga a messzireterjedő birtokok helyi gondozóival. A naponként érkező-távozó nagyúri vendégek felsorolásából Keczer naplójában a Thököly István által irt vagy Íratott levelek felsorolásából azonban mit sem tudunk meg azokból a nagykövetkezményü politikai tervezgetésekből, melyek főképp Wesselényi palatinus és más főurak stubnyai látogatása óta Thököly udvarában szövődtek, ha csak nem a folytonosan jövő-menő politikai vendégek érkezésének, távozásánk pontos dátumait. Annál többet olvasunk az 1663-64. évi hadjáratnak e középső és keletibb részeire is kiterjesztett hadielőkészületeiről. Magában a háborúban az akkor még királyhü Thököly István nem vett részt. Történetirástörténeti szempontból Keczer Ambrus naplója pontosan beleillik a kor többi egyszerű naplói sorába - bár ismétlem, főképp gazdasági napló - olyanok közé is, melyek messzefekvő területeken - Erdélyben vagy Dunántulon - készültek. Bár e naplók nem terjednek tul a feljegyző és naplóirő valamint környezete magánéletét érintő eseményeken, s azoknak jelentőséget csak az azokat iró vagy bennük szereplők történeti jelentősége vagy társadalmi környezetének rajza ad, mégis megvan legtöbbjének a maga egyéni zamata, mert magyar naplóirő a még oly színtelen is a XVII. században is mindig rányomja egyénisége bélyegét munkájára csakúgy, mint a 547