Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Thököly és udvarának naplóirása
középkor legszürkébb rövidkrőnikájának irőja is. Igy Keczer is az ő naplójában, mert bár találhatók abban urának, Thököly Istvánnak is bejegyzései s igy hivatalos naplónak is lehetne nevezhető, mint az I. Rákóczi György parancsára az ő udvarában vezetett, mégis Keczer a maga szempontjábő ir, Írásának az ő személye a központja, az az ő személyes, egyéni diariuma. Keczer naplója eredetiben maradt fenn, ill. Nagy Gyula 1892-ben az eredetiről készítette kiadását. Hogy az 1892-ben özv. Ujházy Józsefné budaméri könyvtárában őrzött kézirat ma hol van, azt bajos lenne megállapítani, Fő az, hogy Nagy pontos kiadásában az eredeti szövegét birjuk, mint azt a kiadó Keczernek és Thököly Istvánnak az Orsz. Levéltárban őrzött sajátkezű leveleivel való összehasonlításából megállapította. Kiadás a Nagy Gyulától: Lipőczi Keczer Ambrus naplója 1663-1669. Bp. 1892. M. H. H., II., 33. köt., a szöveg pp. 88-421. Thököly Imre naplója Keczeréhez tartalmilag és formailag egyaránt igen hasonló Thököly Imrének, a XVII. század utolsó negyedében oly tragikus szerepet játszott kuruczvezérnek igen részletes és pontos naplója, mely azonban csak töredékesen maradt ránk 1676. nov. tői 1678. május 14-ig, 3) 1689. junius 17-től szept. 27-ig, 4) és 1693. jan. 1-től 1694. dec. 31-ig terjedő részleteiben. 5) Legérdekesebb, mert legteljesebb a legutóbbi töredék 1693-94-ből, mikor Thököly már török földön, Északszerbiában, Nándorfejérvárban bujdosott. Egyébként valamennyi részlet tartalmilag is, formailag is teljesen egyöntetű. Thököly Imre közismert, hányatott életéből csak a legfontosabb külső események felsorolására van szükségűnk. Született a nagyhírű, előkelő és mérhetetlen gazdagságú Thököly grófi nemzetség tagjaként, Thököly István és Gyulaffy Mária fiaként, 1657. szept. 25-én, Késmárkon. Igjen gondos kiképzésben részesült, nagy műveltségre tett szert. Gyermekkorában, Árva vára 1669. évi ostroma közben vesztette el apját, kit őt magát már jó előre biztosabb helyre küldötte. Felserdülve csatlakozott az L Lipót ellen már 1671 óta harcoló kurucokhoz, fontosabb politikai szereplése 1679-ben kezdődik, mikor is a kuruc bujdosók vezére lett, Teleki Mihály, az eddigi vezér és Apaffy Mihály, a bujdosók erdélyi pártfogója beleegyezésével. 1680ban e vezérséget a kurucok választása is megerősítette. De Thököly közvetlen ez után fegyverszünetet kötött a császáriakkal és 1682-ben is a császár beleegyezésével vette nőül Zrinyi Ilonát, mert Zrinyi Ilona kötötte magát a császári beleegyezés megszerzéséhez. De maga Thököly is szivesen egyezkedett a császáriakkal s harcait többször megszakította a Lipót tábornokaival kötött fegyverszünet, sőt a császárral való egyezkedési kísérlet. Mégis ez az 1682. év fordulópont Thököly pályáján: szerencsés harcaival (legkiemelkedőbb sikere Kassa megvétele) megszerzi magának csaknem az egész királyi Magyarország fölötti uralmat, a török pedig kinevezi magyar királlyá. Az 1683. évi török támadás is az ő sikerei hatása alatt s az ő buzdítására indittatott meg, kudarca pedig okozta az ő életének katasztrófáját is: a váradi basa által való fogságra vettetését, Apaffy által erdélyi birtokainak elkoboztatását. A török ugyan megint szabadon bocsátotta, sőt kegyébe fogadva újból felhasználta a maga céljaira, és Thököly a magyarországi felszabadító háborúk további folyamán is 548
