Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Évkönyvek, naplók
Nagy Szabó Ferenc A marosvásárhelyi évkönyvező család legifjabb tagjáról, Nagy Szabó Ferencről is csak annyit tudunk, amennyit Memorialéjában - igy nevezi maga feljegyzéseit niegirt magáról. De ez éppen nem kevés, lévén e miivecske központja megint csak annak irója, s kiinduló pontja az iró születése, illetőleg szüleinek esküvője. Tehát Nagy Szabó Ferenc N. Szabó Jánosnak és Borsos Annának -a krónikairó Borsos Sebestyén lányának és a szintén krónikairó Borsos Tamás nővérének fia, született Marosvásárhelyen, 1581-ben. Apja jómódú és tekintélyes polgárember volt, a ki éveken át viselte a városi birői hivatalt. Meghalt 1620-ban. (P. 124. ) Nagy Szabó Ferenc hatéves korától, 1587-től kezdve járt a helybeli iskolába. Sajnos, nem emliti, hogy Baranyai Decsy János, ki a kilencvenes években Marosvásárhelyen tanárkodott, tanitotta-e. Egyszer megemliti ugyan Decsy nevét, de csak annyit ir róla, hogy 1596-ban Vásárhelyt volt mester, (p. 90. ) Mégis, ugy hiszem, Decsyt értette, mikor az 1594. évi Győr és Komárom körüli török-magyar harcokról beszámolva azt mondja, hogy amit ir, azt "onnan feljül egy ide alá, az én mesteremnek küldött levélből tanultam, mely mostan is kezemben vagyon. " (p. 43. ) Minthogy Nagy Szabó Ferenc leirása a mezőkeresztesi ütközetről (pp. 48-50. ) erősen egyezik Decsy előadásával e csatáról, (Decsy, M. H. H., II. oszt., XVII. köt., pp. 274-275. ) s minthogy valószínűleg Nagy Szabó Ferenc sem használhatta Decsy művének eredeti kéziratát, ugy látom, Decsy volt az az emiitett "mester", aki Nagy Szabó Ferencnek, és bizonyára még másoknak is megmutogatta a kérdéses levelet, illetőleg a harctéri eseményekről hozzá befutó, általa összegyűjtött leveleket, melyek akkor különben is közkézen forogtak. Ha tehát Decsy tanította a fiatal Nagy Szabót, bizonyára része volt ennek a kortörténet iránti érdeklődése felkeltésében is. Nagy Szabót iskolái befejeztével apja a "szabó mü" megtanulására adta, 1598-ben, tehát 17 éves korában. 1599-ben már legény Kolozsvárott, hogy mikor került vissza Marosvásárhelyre, nem irja. Bár közhivatalt Nagy Szabó csak egyet visi It, azt is csak rövid ideig és nem szivesen: a Marosvásárhelyhez közelfekvő görgényi vár tiszttartőságát Apaffy Mihály megbízásából (1639-1640. pp. 147-148. ): mégis igen élénken érdeklődött a városi és országos ügyek iránt. Igen fontos körülmény, hogy Nagy Szabó apja éveken át városi birő volt, mint ilyen járt az országgyűléseken, fejedelmeknél, részt vett hadjáratokban, vagyis erősen benne élt az erdélyi közéletben, irónk anyai nagybátyja pedig, az emiitett Borsos Tamás egyszer Írónkat is magával vitte egyik konstantinápolyi követségébe. Nagy Szabó Ferenc e törökországi utazásáról külön Írásban is be akart számolni, (p. 118. ) hogy valóban megtette-e nem tudjuk, ránk legalábbis nem maradt ilyen műve. Másik jelentékeny közszereplése Nagy Szabónak, hogy 1621-ben Bethlen Gábor parancsára a Lengyelország ellen felvonult török seregnek küldött élelmiszer szállítmányt Chotinba kisérte, Ozmán szultán táborába. Részt vett még Nagy Szabó az 1611. évi hadjáratban, mikor Báthory Gábor kiszorította Erdélyből Forgách Zsigmondot. (pp. 108. sqq. ) Egyébként Nagy Szabó megmaradt a polgári magánéletben és gondosan gyarapította vagyonát, egymásután építette fel Marosvásárhelyen házait, ha-