Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében
emberek életébe, tehát a történet alakulásába (eseményeibe) való közvetlen beavatkozásról. Vallásos és mélyen érző, fogékony lelke költői kifejezésekben nyilatkozik meg, ha Isten büntetését, vagy kegyelemnyilvánitását véli felismerhetni a történet valamely mozzanatában, valamely szereplője sorsa alakulásában. 2 6) A fátum szintén természetfölötti erő, mely Bethlen szerint, és magyar történetíró társai és elődei szerint is, a történet irányítására kihat. De csak Isten akaratát szolgálva. 27) A "fortunának" is ad Bethlen szerepet az ember, s a történet irányításában. Ez a horatiusi, az emberekkel kegyetlenül játszó, sőt csúfolkodó szerencse. ' A sors nála is valami embereknél hatalmasabb, maga erejéből az emberek felett uralkodó erő, mig a "necessitás", a körülmények kényszeritő ereje, mely az emberek tevékenységét korlátai közé szorítja, s nem akart cselekvésekre kényszeriti. És Bethlen János nagy jelentőséget tulajdonit a "kényszerűségnek", az emberek, különösen fejedelmek, államférfiak, hadvezérek, vagyis - nála - a történet hordozói tetteinek irányításában, s ezzel a történet alakitásában. Ha nem is működteti gyakran, mégis egyenest "domitrix necessitas"-nak nevezi, tehát döntő tényezőt lát benne, mely mint "extrema rerum necessitás, quae cunctis mortalibus praedominatur" minden halandó fölött uralkodik. 2 9) Bethlen a "necessitás" politikai stb. (történeti) tettekre kényszeritő erejének olyan értelmezését adja, hogy kétségtelen, miszerint ha nem is mélyedt bele valami behatóan a XVI. -XVII. századi elméleti politikai és államelméleti igen terjedelmes és európaszerte - olaszok, németek, franciák, angolok által - müveit irodalomba, a főproblémákat, melyek körül ez forgott valamelyest ismerhette. Ha nem is olvasta Machiavelli müveit, ugy vélem, az ő "necessita" fogalmáról hallott valamit. 30) Csakhogy a nagy elméleti államszervező elgondolásában ez a "necessita" az a kényszer, mely az embereket és népek mozdulatlan tömegeit tevékenységre, erejük kifejtésére, akaratuk megedzésére kényszeríti, 3 1) Bethlennél pedig keserű megalkuvásra. Az ő pesszimisztikus történet- és világszemléletében a körülmények kényszeritő ereje (a legtöbbször: idegen népek erősebb akarata, nagyobb hatalma), megint csak valami kedvezőtlenebbre hajtő hatalom, zsarnok megszemélyesitve: domitrix, mely imperál!32) Ezen, az emberek akaratát részben korlátozó, részben irányító, felettük álló erők korlátai között aztán Bethlen János szabadon cselekedteti szereplőit: a nagy politikai, diplomáciai és hadi akciók aktorait, s azok jelleméből, gondolkodásából, lelkületéből vezeti le, motiválja a történeti eseményeket, sokszor gyengeségeikből, hibáikból, bűneikből. Ebben teljesen realista, sőt feketén látó, igaz egy oly korban, melyet összehasonlítva Bethlen Gábor és a Rákócziak korával, felsóhajt: "Bone Deus, in quae conjecisti nos saeculal "33) Bethlen tehát, mint magyar történetíró kortársai is, lelki mozgató okokból magyarázza szereplői tetteit: szerinte a történet eseményeit. Nem elégszik meg megemlíteni az "alkalmat", mely II. Rákóczi Györgyöt 1657. évi támadására késztette, tehát e szerencsétlen hadi akció legközvetlenebb külső okát; a legmélyebb okokat ő Rákóczi gondolkodásában, lelkületében, jellemében látja meg. Ha pletyka jellegűnek kell is mondanom azokat a magyarázatokat, melyekben Bethlen Nádasdy és Zrinyi kivégzésének mélyebb okait kereste, itt mégis a bécsi udvarnak messzebbre tekintő politikai motívumokat imputál, bár maga sem egészen hiszi el azokat: e két férfiúban nemcsak közönséges lázadókat láttak, hiszen összeesküvésükben nem is mentek oly messzire, hogy azért halálbüntetést érdemeltek volna, hanem Zrinyinek meg kellett halnia, mert kegyelmi kérvényében elbeszélte, hogy az udvar őt fel akarta használni a magyarok tönkretételére: "ad praecipitandos Hungaros subordinatum fuisse Zrinium. " Miután ez kitudódott, nehogy Európa-szerte elterjedjen, miszerint a magyar nemzetet saját királya akarja romlásba dönteni, kivégezték Zri469
