Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében
adja az eseményeknek, ha forrásaira: aktákra, levelekre, okiratokra hivatkozik is, azoknak csak rövid tartalmát, vagy pláne csak tárgyát adja meg, legfeljebb még egyes részleteit közli, mig azontúl - mintegy 1662. március 29. óta leszámítva aváradi kapituláció pontjait (pp. 187-192) - egyik szószerint, és teljes szövegével, teljes címzéssel, aláirással együtt közölt levél, akta, - különösen sok országgyűlési irat követi a másikat és szakítja meg az előadás fonalát. Ugy hogy tulajdonképpen Bethlen Rerum Transsylvanicaruma 1662-től kezdve leválik az elejéről és a Historiához csatlakozik. E kUlső eltérés tehát Bethlen két történeti munkáját nem a mai, 1663 közepi ceruzával választja el egymástól két külön szerkesztéssé, hanem már jóval előbb. E külsőség ellenére a Rerum Transsylvanicarum négy könyve tartalmilag mégis egységesebb mü a Históriánál: Bethlen első müvében a dolgokat 1663-4. évi hangulatából nézte és értékelte. El lehet mondani, hogy Bethlen Rerum Transsylvanicarumának első, mintegy 1658-ig terjedő lapjain (pp. 1-40) csak annyit mond el Erdély történetéből, amennyit akkor minden müveit, és a gyulafejérvári udvarhoz közelálló magyar ember tudott és éppen ugy fejből leírhatott volna. Az is kétségtelen, hogy miként Bethlen ez eseményeket értékeli, az volt akkor az erdélyi müveitek közvéleménye és Apaffy udvarának felfogása. Még a szerencsétlen 1657. évi lengyel hadjáratról is, melyben pedig neki vezető szerepe volt, egészen röviden emlékezik meg (pp. 36-42. ), alig említve saját krakkai parancsnokoskodását. (pp. 38-39. ) Már emiitettem életrajzában, hogy miként simította el Bethlen János azt a sajátságos tettét, miszerint a porta fenyegető leveleit Rákóczihoz vivő követ visszatartásával hozzájárult Rákóczi katasztrófája bekövetkezéséhez. Mintegy 1658-től kezdve azonban már behatóbban számol be az eseményekről, helyenként bővebben, helyenként rövidebben, mint Szalárdi, ki II. Rákóczi György környezetében ugyanezen évekkel igen részletesen foglalkozik, szintén kitűnően értesült szemtanuként. Bethlen helyenként a maga személyes történetét adja, (pl. pp. 207-212. ) (amiről Szalárdi mit sem tud) s általában szűkebb szemkörből nézi a pártok küzdelmeit, melyek ekkor Erdély politikai életén uralkodtak, mint az alacsonyabban álló Szalárdi, ki inkább a közösség, az egész nemzet és állam érdekeit tekinti. Bethlen - itt legalábbis, és Szalárdival összehasonlitva - a maga és egyes vezető politikusok, főrendü egyének személyes sorsát kiséri figyelemmel. Már emiitettem, hogy Bethlen első müvét hivatalos fejedelmi megbízásból irta, Európa felé védekezésül a magyarázatául az Erdélyben győzelemre jutott törökbarát politikának, s egyes erdélyi politikusok, elsősorban sajátmaga átpártolásának a török oldalra. Tehát a Rerum Transsylvanicarum - de a zárófejezete miatt a História is, noha ez nem Íródott hivatalos megbízásból - kifejezetten propaganda mü. Jöjj vagy 10 évre Erdélybe lakni olvasóm, te Bécsnek, Párizsnak, vagy Madridnak lakója! másképp fogsz megítélni minket, erdélyieket, kik tehetetlenül, a világ két leghatalmasabb monarchiája közt ékelve, melyek közül hol az egyik, hol a másik kerekedik felül, de minket mindkettő tűrhetetlen terhekkel sujt, a végső kényszerűségtől (extrema necessitate, quae cunctis mortalibus praedominatur! ) kényszerítve válogatjuk patronusainkat, ha csak nem akarunk elpusztulni. (Praefatio ad Lectorem, a Rerum Transsylvanicarumhoz. ) Politikailag Bethlen - leszámítva rövid németpárti szereplését Kemény János oldalán - a török orientáció hive. Mégis, gyűlöli a törököt, ezt az "ázsiai colluviest", s sziwel lélekkel a keresztény európai oldalon áll, mindig hangsúlyozva, hogy a kereszténység győzelmét kívánja, és élesen elválasztja magát a túlságosai), vagy teljesen törökös erdélyiektől. S ezen érzelmeit nemcsak Európa felé vallja és hirdeti, és nemcsak müve védelmi céljaihoz képest, hanem teljes őszinteséggel. (L. : pl. História, I. , 140. és 129. ) De a török túlságosan hatalmas, azt teheti Eidéllyel, amit 464